Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
209 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE Az eszmetörténeti kutatások harmadik nagy ihletője az Annales kör, amely köztudomásúan a történettudomány minden területén meghatározó befolyást gyakorolt. Az első generációs Marc Bloch Romsics Ignác által idézett megfogalmazása szerint a történelmi fejlődést a gondolat és kollektív érzésvilág nagy áramlatai határozzák meg: „A történelmi tények lényegüknél fogva pszichológiai tények. Előzményeik tehát többnyire más pszichológiai tények."17 Lucien Febvre felfogása szerint „...a jelen és a múlt alig választható el egymástól, a történész azokat a tényeket, eseményeket, tendenciákat keresi a múltban, amelyek előkészítik és segítik megérteni a jelent".18 A második (Fernand Braudel) és a harmadik nemzedék (Georges Duby, Jacques Le Goff, Pierre Chaunu, Emmanuel Le Roy Ladurie, Francois Furet) legtöbb képviselője is egy globális szemléletbe illesztette az eszmék történetét. Magyarországon igen befolyásos lett a nagy struktúráktól az egyéni sorsok, kisebb történetek, lokális megközelítések felé forduló negyedik nemzedék (Bemard Lepetit, Jacques Revel) is. A mikrohistória (Carlo Ginzburg, Natalie Zemon Davies), a történeti antropológia (Robert Darnton) valamint az Annales-hoz is kapcsolódó mentalitástörténet, emlékezéskultúra (Maurice Halbwachs, Jan és Aleida Assmann) is meghatározóan formálta, formálja a magyar historiográfiát.19 Talán nem túlzó a leegyszerűsítés, ha a három irányzat közös vonásaként a modernitás, modernizáció tartalmának keresését, az alapvető, gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi változások mozgatórugóinak keresését jelöljük meg.2 0 A keresés - Trencsényi Balázs megfogalmazásában - leginkább a politikai kultúrák nyelvhasználatának felfejtése révén valósul meg.2 1 Ez az igen rövid egyetemes historiográfiai vázlat csak háttérül szolgálhat a magyar eszmetörténeti kutatások fő vonalainak áttekintéséhez. A témakörrel foglalkozó magyar kutatók generációi korántsem csak a nemzetközi irányzatok befogadói, hanem a tudományág alakulását sokan alkotóan is formálták, formálják. A magyar eszmetörténetírást a 20. és a 21. században foglalkoztató témakörök felsorolása után bizonyára vitát provokáló leegyszerűsítéssel hat nagy, hozzávetőlegesen generációkhoz kötődő vonulatot jelölök meg a magyar eszmetörténetírás históriájában. A részletes dokumentáció messze meghaladná e referátum kereteit, ezért leginkább a 18-20. századi eszmetörténeti kutatásokra utalok és számos kérdéssel kapcsolatban csak egy-egy művet, alkotót említek. Magyar műhelyek és alkotók Sokan, sokféle formában fogalmazták meg a magyar politika és politikai gondolkodás alapkérdését, itt Litván György először 1975-ben publikált szavait 17 Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011, 221. 18 Romsics Ignác: Clio bűvöletében. I. m. 223. 19 Minderről átfogóan magyarul ld. Romsics Ignác: Clio bűvöletében. I. m. 229-244. és Trencsényi Balázs: Kulcsszavak és politikai nyelvek: gondolatok a kontextualista-konceptualista eszmetörténeti módszertan kelet-középeurópai adaptációjáról. In: A történész szerszámosládája. Szerkesztette: Szekeres András. L'Harmattan. Atelier Füzetek, Budapest, 2002. 117-158. 20 Ld. Dénes Iván Zoltán recenzióját Trencsényi Balázs: A politika nyelvei c. könyvéről. Magyar Tudomány 2008/5. 643. 21 Trencsényi Balázs: Kulcsszavak és politikai nyelvek. I. m. 118.
