Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
210 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE idézem: „Idestova két évszázada folyik Magyarországon [...] a haza vagy haladás, magyarság vagy európaiság, hagyományvédelem vagy korszerűség, nemzeti önérzet vagy önbírálat elsőbbségének vitája [...] belesodródott a magyar szellemi élet majd minden jelentős egyénisége Kazinczytól és Batsányitól Széchenyin és Kossuthon át Illyés Gyuláig és József Attiláig..."2 2 E problémakörhöz kapcsolódott a magyar történetírók és más gondolkodók színe-javának munkássága: európaiság, világpolgárság és magyarság, európai mintakövetés és nemzeti öncélúság, patriotizmus és kozmopolitizmus szembeállításai végigkísérik a magyar eszmetörténetet.2 3 Másképp fogalmazva: a kollektív identitások, a nemzettudat gyökerei és tartalma, s ebből kiindulva a gazdasági-társadalmi elmaradottság és a kiemelkedő kulturális-tudományos kreativitás viszonya mindig napirenden lévő politikai és eszmetörténeti kérdések. A huszadik század első felének az eszmetörténet területén is meghatározó történész egyéniségei a liberalizmus magyarországi hatását értékelve-értelmezve alkalmaztak sajátos fogalmakat e dilemmák megvilágítására. Hóman Bálint és Szekfű Gyula szintézisében a „korszellem" a történeti konstrukció alapja. Szekfű következetesen alkalmaz a művészettörténetben és irodalomtörténetben meghonosodott stílusfogalmakat az egyes korszakok átfogó jellemzésére. A Magyar történet előszava hangsúlyozza, hogy a nemzeti történet nem osztható „mezőkre", a szó igazi érelmében vett művelődéstörténeti, ma szellemtörténetinek is nevezett módszer „...az egész történetet mint egyetlen szerves folyamatot fogja fel [...] a nagy világnézeti áramlatok szinte szuverén erővel gyúrják és alakítják át a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat".24 Az 1930-as és 1940-es évek történetpolitikai vitáinak kulcsfogalmai is eszmetörténeti indíttatásúak: így például Szekfű kismagyar - nagymagyar, Németh László hígmagyar - mélymagyar, Bibó István hamis realisták - túlfeszült lényeglátók fogalmai mutatis mutandis Kosselleck jóval későbbi, fent említett terminológiájával aszimmetrikus ellenfogalmakra emlékeztető szembeállításai.25 Igen nagy viták forrása volt Eckhart Ferencnek a magyar koronaeszme európai eszme- és politikatörténeti helyével kapcsolatos munkássága.2 6 A Magyarország sorsát 1945-1949 között a szovjet blokkba vivő hatalmas politikai változások az eszmetörténeti vizsgálódásokban az 1956-ot követő, az 1960-as évek elejétől érzékelhető politikai konszolidálódás idején két fő kutatási irányt 22 Litván György. „Magyar gondolat - szabad gondolat". In. Magyar gondolat - szabad gondolat. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 23 A problémakör legelkötelezettebb kutatója Dénes Iván Zoltán, Id. különösen Szabadság - közösség. Programok és értelmezések. Eszmetörténeti Könyvtár 9. Budapest, 2008, Argumentum -Bibó István Szellemi Műhely. 24 Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. Második bővített, teljes kiadás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935. 10. A módszer átfogó értékelésére ld. Glatz Ferenc-. Előszó a „Hóman-Szekfű"-höz. Maecenas, Budapest, 1990. 25 Dénes Iván Zoltán: A reálpolitikus, a próféta és a szelíd lényeglátó kísérletei a magyar politikai skizofrénia feloldására. Beszélő 2005/6. http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-realpolitikus-a-profeta-es-aszelid-lenyeglato-kiserletei-a-magyar-politikai-skizofrenia-fe (Letöltés: 2012. 12. 17.) 26 A témakör legalaposabb, legfontosabb feldolgozása: Kardos József: A szentkorona-tan története. 1919-1944. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. Újabban Tóth Zoltán József foglalkozott több publikációban a szentkorona-tannal kapcsolatos történeti, közjogi és politikai vitákkal.
