Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
206 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE történeti szintézisében az „eszmecsaládok": konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus történetét adja.2 A legnagyobb historiográfiai enciklopédia3 az Intellectual History címszónál a Cultural History vagy a History of Ideas vagy a Begriffsgeschichte vagy Kulturgeschichte vagy Mentalities címszóhoz utalja az olvasót. Az eszmetörténet 1940 óta megjelenő legtekintélyesebb folyóirata rendkívül tágan határozza meg területét: filozófiatörténet, irodalom- és művészettörténet, tudománytörténet, vallástörténet, a politikai gondolkodás története. Különös figyelmet fordít a folyóirat művelődéstörténet és eszmetörténet találkozási pontjaira, így a könyvtörténetre vagy a vizuális kultúrára.4 A történetírás történetének legújabb 5 kötetes összefoglalója,5 miközben részletes tematikus fejezeteket szentel a gazdaságtörténetnek, a környezettörténetnek, a tudomány- és technikatörténetnek, az eszmetörténetet nem tárgyalja önálló aldiszciplínaként. Az eszmetörténet definíciójával próbálkozó szakirodalomban általában különbséget tesznek a politikai eszmetörténet és a politikai gondolkodás története között. Cieger András megfogalmazása szerint: „...az első a különböző eszmerendszerek idő- és térbeli transzformációival foglalkozik, a második viszont a politikusi gondolkodás folyamatát állítja középpontba (a megoldandó probléma felismerésétől az elérendő célok és a szükséges eszközök meghatározásán át a cselekvési program megszületéséig)."6 Schlett István, a magyar politikai gondolkodás legátfogóbb (de még nem teljes) történetének szerzője szerint: „... a politikai cselekvéshez egy sajátos gondolkodásmód kapcsolódik, amelynek különössége ebből a kapcsolatból következik, s így ennek megismerése nélkül nem adhatunk választ a poltikai cselekvés mibenlétére sem.'"7 Ez a különbségtétel természetesen segíti az eligazodást a társadalmi cselekvést közvetve-közvetlenül befolyásoló eszmék tömegének rendszerezésében, azonban az eszmék mozgósító funkcióját tanulmányozva egy-egy történeti helyzetben elmosódhatnak ezek a határvonalak. Ha ugyanis egy közéleti elkötelezettségű, de politikai pozícióval nem rendelkező értelmiségi (public intellectual) váratlanul sok ember sorsát befolyásolni képes döntéshelyzetbe kerül, korábban pusztán elméleti megfontolásai gyakorlati cselekvése vezérfonalává válhatnak. Ez vezethet a politika megújulásához, de katasztrófát eredményező doktriner-2 Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Osiris, Budapest, 2007. 3 A Global Encyclopedia of Historical Writing. Editor: D. R. Woolf. Garland Publishing, Inc. New York, London,1998. 4 'Since its inception in 1940, the Journal of the History of Ideas has served as a medium for the publication of research in intellectual history that is of common interest to scholars and students in a wide range of fields. It is committed to encouraging diversity in regional coverage, chronological range, and methodological approaches. JHI defines intellectual history expansively and ecumenically, including the histories of philosophy, of literature and the arts, of the natural and social sciences, of religion, and of political thought. It also encourages scholarship at the intersections of cultural and intellectual history — for example, the history of the book and of visualculture. http://jhi.pennpress.org/ strands/jhi/home. htm-jsessionid=BC5EB5B52995F723E45EFlB12B459B5A (Letöltés: 2012. 12. 23.) 5 The Oxford History of Historical Writing , General Editor: Daniel Woolf. Oxford University Press, I-V 2009-2011. 6 Cieger András recenziója Takáts József: Modem magyar politikai eszmetörténet, c. könyvéről. BUKSZ 2008. 55. 7 Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon 1. Századvég, Budapest, 2009. 11.
