Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205

207 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE séghez is. Az eszmék története az utolsó 5-6 évben elmozdult a nagyhatású ér­zelmek történetének irányába (félelem, gyűlölet, remény, boldogság, előíté­letek, leginkább az antiszemitizmus stb.) is, az utóbbi években intézményesült ez a kutatási terület (history of emotions). 8 A klasszikus hagyomány, Cambridge, Bielefeld, Párizs A klasszikus művelődéstörténeti indíttatású eszmetörténet gondolkodók, politikusok, művészek gondolatait alkotó módon rekonstruálva ábrázolja és próbál különböző generációs, politikai, kulturális szempontok alapján korsza­kokat, fordulópontokat meghatározni, vonulatokat építeni, irányzatokat kije­lölni. Az 1818 és 1897 között élt Jacob Burckhardt (akinek jelentőségét az em­berről és társadalomról való gondolkodás történetében alkalmanként Darwin­hoz és Marxhoz hasonlítják), a reneszánsz embertípust, életmódot a korabeli művészi, politikai gondolatokra építve tárja írásművészete által lenyűgözött ol­vasói elé. A historiográfiában korszakalkotó könyvének9 első fejezete — alkotói módszerére jellemzően — Az állam mint művészi alkotás címet viseli. A szabad egyéniség kialakulásának korát ünnepli és üdvözli az olasz reneszánsz százada­iban, mintegy saját korának ellenképeként. Juhász Vilmos, a fasizmus ellen szót emelő, mély katolikus meggyőződésű vallástörténész, szerkesztő a II. vi­lágháború után közvetlenül írta róla: „Burckhardt attól rettegett, hogy kora, a 19. század, a kapitalizmus és a polgári liberalizmus fénykora, nem enged teret az önmagáért űzött szellemi tevékenységnek, éppen úgy, mint ahogyan nem en­ged teret a tiszta, hősies erénynek, hanem mindent feláldoz a célszerűségnek, a hasznosságnak, a mindennapi életnek. A társadalom zűrzavarát és rendetlen­ségét is többre becsülte, mint a kriptának azt a rendjét, amelyet a Harmadik Bi­rodalom valósított meg és amelyet ő borzongva és iszonyodva előre látott."10 Johan Huizinga (1872-1945) munkássága már a 20. században teljesedett ki, ő legnagyobb hatású művében1 1 Németalföld világát teremtette újra, Friedrich Meinecke pedig a német nemzeteszme politikai és spirituális tartalmának elemzésével adott eszmetörténeti keretet a modern kori európai történelem ér­telmezéséhez. A Leopold von Ranke historiográfiai munkássága nyomán kibon­takozó modern történetírás és történeti gondolkodás elméletét és gyakorlatát áttekintő hatalmas irodalom leggyakrabban használt rendező kategóriái esz­metörténeti fogalmak: a pozitivizmus és historizmus. E fogalmak szaktudomá-8 A témakör legfontosabb kutatóközpontja: The Center for the History of Emotions, Max Planck Institut für Bildungsforschung (Berlin) Ute Frevert vezetésével. 9 Jakob Burckhardt'. Az olasz renaissance műveltsége. Dante Könyvkiadó, 1945. A könyv ere­detileg 1860-ban jelent meg: Die Kultur der Renaissance in Italien. Basel, 1860. 10 Juhász Vilmos-. Bevezetés. In: Jakob Burckhardt-. Az olasz renaissance műveltsége. Dante Könyvkiadó, 1945. XV-XVI. 11 Herfsttij der middeleeuwen; Leiden, 1919. Magyarul A középkor alkonya címen először Szerb Antal fordításában 1938-ban, új kiadásban 1976-ban, majd 1982-ben (Magyar Helikon Kiadó) jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents