Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
198 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE Kvantitatív gazdaságtörténet és a kliometria recepciója Magyarországon A Journal of European Economic History első számában Nachum T. Gross (*1926), a Bécsben született, a Berkeley-n PhD-t szerzett jeruzsálemi gazdaságtörténész professzor a kvantitatív gazdaságtörténet budapesti győzelméről tudósító cikket jelentetett meg.37 Az írás nem csak azért volt meglepő, mert, mint tudjuk, a gazdaságtörténetnek ez az irányzata sehol sem győzött a kontinensen - azóta sem! Ugyanakkor azt is látni lehetett, hogy a kelet-európai történetírás helyzetét mélyen értő szerző álláspontját olvashatjuk, aki idézte a recenzált tanulmánykötet bevezetőjéből Ránki György (1930-1988) szavait „a magyarországi marxista tudomány fő trendjeinek a nemzetközi tudományossággal való szoros viszonyáról".3 8 A recenzens a „budapesti elméletnek" a „marxista komparatív tudomány" alkalmazására tett kísérletét egyértelműen olyan historiográfiai revíziónak tekintette, amely kerüli a „dogmatikus szemantikát", és a „kvantitatív gazdaságtörténet és a »nyugati« metodológia eredménye". Még akkor is, ha ezt a kötetet a „budapesti iskola autonóm teljesítményeként mutatja be".3 9 A kötet „központi darabjaként" — méltán — Katus László (1927*) 90 oldalas tanulmányát emelte ki, amelyhez csak megjegyzésként fűzzük hozzá, hogy ebben a formában sohasem jelent meg magyarul, noha a nemzetközi irodalom standard referencia munkája mindmáig.4 0 Természetesen nem ez volt a kvantitatív gazdaságtörténet-írás egyetlen számottevő produktuma Magyarországon, bár a nemzetközi elismertség ilyen fokára egyetlen más munka sem jutott. Nem hagyhatjuk említés nélkül a történeti demográfia eredményeit, de ezzel a diszciplínával most nem tudunk foglalkozni. A jelen keretek között csak arra van mód, hogy megemlékezzünk még a nemrég elhunyt Tóth Tibor (1941-2011) impozáns munkásságáról.4 1 A kvantifikáció jelentős eredményei azonban valahogy nálunk mindig autonóm, egyéni, hogy ne mondjuk, partizán teljesítmények maradtak, s nem összegződtek olyan áramlattá, amely pedig — mint Purdue példáján láthattuk — épp éltető közege az ilyenfajta tudományos kommunikációnak. Ami a kliometria magyarországi recepcióját illeti, nálunk tudomásunk szerint először Benda Gyula (1943-2005) adott hírt érdemben a New Economic History irányzatáról.42 A fogalmi adaptáció útját keresve „ekonometrikus történelemről" (illetve „kliometrikáról") írt, s megemlékezett a Purdue Egyetem éves szemináriumairól is. Világosan összefoglalta a programot: a gazdaságtörténeti problémák „explicit hipotézisekben való megfogalmazása az elméleti köz-37 Nachum Gross: The Triumph of Quantitative Economic History in Budapest. Journal of European Economic History, 1. (1972: 1) 155-161. 38 Gross, N.: Triumph i. m. 156. Az ismertetés alapjául szolgáló kötet: Social-Economic Researches on the History of East-Central Europe. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. Studia Historica 62. 39 Gross, N.: Triumph. I. m. 160-161. 40 Katus László: Economic Growth in Hungary During the Age of Dualism (1867-1913). A Quantitative Analysis. In: Social-Economic Researches..., i. m. 35-129. 41 Bár megjegyezzük, hogy a nyolcvanas évek elején írott Statisztika és történelem című kézirata még mindig megjelentetésre vár. 42 Benda Gyula: New Economic History. Történeti Statisztikai Tanulmányok I. KSH. Bp. 1975. 261-276.
