Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
12 EGRY GÁBOR A program utolsó fejezete a közművelődési kérdéseket veszi számba. A magyar nyelv megtanulását az állampolgári egyenlőség alapvető feltételének látják, azzal az érveléssel, hogy enélkül az állampolgár sem társaival sem a szolgálatára hivatott intézményekkel nem tud rendesen érintkezni. A közoktatásban és a tanítóképzésben éppen ezért a Lex Apponyi mellett állnak ki, különösen hangsúlyozva annak modernizációs, fejlesztő elemeit. Nem hívei az iskolák intézményi államosításának, de a tartalmi egységet, legalábbis a magyar nyelv és a magyar állameszme elsajátítása tekintetében megkövetelnék. Kiemelik az óvodák elterjesztésének szükségességét és egyúttal hangsúlyozzák azok kedvező társadalmi hatásait. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati ismeretek oktatására, és külön tanfolyamokat szerveznének a 14-19 éves korosztály számára. A középfokú oktatásban, összhangban a keleti területek felé irányuló gazdasági expanzió terveivel, kötelezővé tennék a keleti nyelvek oktatását és a keleti területek megismertetését. A felső fokú oktatásban az általános fejlesztési kívánalmak mellett az egyetemhez kapcsolódó tanárképző intézet és gyakorló iskola, valamint keleti nyelvi tanszékek felállítását javasolják, az iparosítási tervek támogatásához pedig műszaki egyetem alapítását. Különösen érdekes a falusi népnevelés kapcsán megfogalmazott elképzelés, amely nem csak az egyházak feladatát és hivatását emeli ki, hanem a jegyző, a tanító, az orvos és a pap, valamint ahol van ilyen a földbirtokos ez irányú együttműködését tennék kötelezővé tagjaik számára.36 Noha az eredeti törekvések demokratizáló és modernizációs hangsúlyait némileg kikezdte a társadalmilag konzervatívabb Bethlenékkel kötött kompromisszum (pl. a választójog, a kisbirtokosokra vonatkozó birtokpolitika, a nemzetiségi iskoláztatás területén37 ) mégis jól kirajzolódik a program két fő vonulata: a nemzeti demokratikus és a nemzeti társadalomszervező. Az előbbi mindenek előtt az egyenlőség eszméjében, a választójogi reform követelésében, a szociális intézkedésekben, az iparosodáshoz és városiasodáshoz fűződő reményekben, a műveltség fontosságának gondolatában, a hatékony és pártatlan közigazgatás eszméjében jelenik meg. Emellett azonban kirajzolódik egy világos társadalomszervezési koncepció is. Ennek alapját egy nemzetiesítő államfelfogás adja, melynek jegyében egy a magyar állameszmén nyugvó és annak alárendelt államszervezet létrehozását tűzik ki célul. Az állam mellett kiemelt szerepet kap a társadalom egységbe szervezésének gondolata is. Ez részben az alacsonyabb státuszú csoportok felemelését jelenti, de ennél többet is: társadalmi szervezetek létrehozását és együttműködésük megteremtését a magyar célok érdekében. Ehhez kapcsolódik az állam, ami esetenként (például a földbirtok-politikában) szintén nemzeti célok megvalósítását tűzi ki céljául, bár számos ügyben minden polgárát egyformán segíti. Az Erdélyi Szövetség nem csak a program felvállalója, hanem koordinálója is és egyúttal a szervezetek együttműködésének is katalizátora, ezért is kapcsolódik szorosan az EMKE-hez és ezért szervezne népszövetségi szervezeteket a falvakban. Az államot természetesen a politikusok révén lehet befolyásol-36 Uo. 111-114. 37 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 96.
