Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Vonyó József: A Magyarországi történetírás nemzetközi összehasonlításban. A Magyar Történelmi Társulat 2012. évi vándorgyűlése (Pécs, 2012. szeptember 21-22.) I/161

163 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE A történettudomány változásainak természetéről és okairól A vita alapja e témában Kövér Györgynek, a gazdaságtörténet-írásban lezajlott fordulat(ok) ellentmondásos értelmezésével, értékelésével kapcsolatos interpretációja volt. Ormos Mária vetette fel a kérdést: A történettudomány esetében mit kell forradalmon érteni? Mi a különbség forradalom és a kontinuitás, a változás között a tudománytörténetben? Kövér hangsúlyozta, hogy saját módszerük ilyen értelmű megítélésben maguk a kliometrikusok is eltérően vélekedtek. Kérdés, hogy tudományos forradalom volt-e a kliometria kialakulása. Az azonban biztos, hogy módszertani tekintetben nagy változást jelentett. Szkeptikusan fogadta Gyarmati megállapítását, miszerint a magyarországi történettudományt a folyamatos kísérletezés és megújulási kísérletek jellemeznék. Altalános tudománytörténeti vonatkozásban szerinte Thomas Kuhn követői (paradigmaváltás) és az apró lépésekből felépülő fokozatos változást vallók (gradualisták) álláspontja ütközik egymással, s ez a vita — a természettudományokkal ellentétben — a társadalomtudományokban nem látszik csillapodni. Gyáni Gábor azt emelte ki, hogy a Kuhn-i szemlélet, a paradigmaváltás elmélete elfogadottá vált, hatásaként erősödött a tudományos kutatás és a kutatók öntudata. Általa a filozófiai gondolkodás a tudomány más képét mutatta fel, mint amit a 19. századi gondolkodás képviselt. Nem a tudás lassú, folyamatos gyarapodása, hanem a tudományban bekövetkezett, azt hosszabb távon meghatározó változások, fordulatok (turn) a fontosak (lásd pl. Darwin, Foucault hatását). Ez gyakran csak azt jelenti, hogy a tudomány másra fókuszál. Mint például manapság, amikor az időbeliség helyett a térbeliség került a figyelem középpontjába. Gyáni álláspontja szerint nem az objektívumok az elsődlegesek. Minden az emberi elmében keletkezik. Ha megváltozik a tevékenységünkről alkotott felfogásunk, másként látjuk a tevékenység tárgyát, a valóságot is. Ez tárgyiasul például tudományos projektekben is. A változások okait és megnevezését illetően Frank Tibor a világban minden téren zajló grandiózus és gyakran radikális, a világot gyökeresen átalakító változások hatásait emelte ki. Kövér György viszont — az új gazdaságtörténet-írás kialakulását említve példaként — arra hívta fel a figyelmet, hogy egyéni egzisztenciális érdekek, illetve speciális érdeklődés is lehet egy gyökeres váltás előidézője. A gazdaság- és a társadalomtörténet helye a magyarországi történettudományban - egyetemi oktatásának nehézségei Ugyancsak Kövér előadása inspirálta azt a diskurzust, mely a gazdaság- és társadalomtörténet helyzetének megítéléséről és ennek kapcsán a történelemoktatás néhány problémájáról bontakozott ki. Orosz István agrártörténeti vonatkozású példákkal támasztotta alá a gazdaságtörténet pozícióinak és az iránta megnyilvánuló érdeklődés gyengülését. Ugyanakkor megállapította, hogy Ránki György székfoglalójának az új gazdaságtörténet kritikájaként megfogalmazott jegyzete nem illett bele egész gondo-