Századok – 2013

MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513

1550 UNGVÁRY KRISZTIÁN tében dekonspiráció miatt a kapcsolatot — amely egyébként sem hozott anya­got — végleg lezárták. A munkaterv a Központ nyilvántartásának köszönhető­en néhány 1956-ban disszidált volt ügynök („Gárdos”, „Vezér”, „Tiszavölgyi Róbert”) újrafelvételét javasolta. „A”-vonalon 13, „B”- és „F”-vonalon hét je­lölttel foglalkoztak (a tárgyidőszakban 67 jelöltet tanulmányoztak összesen). A rezidentúrának összesen csupán három ügynöke maradt („Strasser”, „Delly”, „Sáskövi”). Ezzel szemben a titkos munkatársak létszáma rendkívül megnőtt: politikai-gazdasági területen hét, tudományos vonalon egy, belső ellenőrzés vo­nalán pedig nyolc személyt mozgattak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a követség összes diplomata és nem diplomata beosztottja beszervezett személy volt. Korábbi időszakokhoz képest jelentősen javult a beosztottak angoltudása, bár a kihelyezett hírszerzők csak heti 3-4 órában tanulták a nyelvet.167 A követ­ség hírszerzői 62 társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. A brit elhárítás tevékenysége a hírszerzés minimális aktivitása ellenére is nagy volt. Rendszeresen küldtek be a követségre provokátorokat, esetenként nem létező személyek nevében írattak leveleket, amelyben az „érintettek” nemcsak szolgálatait ajánlották fel, hanem azonnal „híreket” is adtak. A rezidentúra egyetlen úgy-ahogy sikeres tevékenységi köre az aktív in­tézkedések területéhez köthető. Ez döntően az emigrációs tevékenységet érin­tette, és az emigrációs munka felfuttatásával függött össze. Utóbbi jele volt, hogy az angliai magyarokról kartonnyilvántartást vezettek be 1962-ben.168 Ki­rály Béla (fedőneve „Rhédey Zsolt”) ellen különféle kompromittálási akciókat szerveztek, amelyek bizonyos eredményekkel jártak, mivel az MSZHSZ-en be­lüli pozíciójában megingott. A tervek szerint a kompromittálási akciókat foly­tatták volna Pálóczi-Horváth és Faludy ellen is. Sajátos, hogy a hírszerzés egyszerre foglalkozott ellenségei lejáratásával és hazacsalásával. A Belgiumban élő, de rendszeresen Londonban tartózkodó Kéthly Annát is megkísérelték hazacsábítani a már korábban hazatért, de poli­tikai céllal hozzá küldött Ravasz Károly kisgazdapárti politikus személyén ke­resztül, de ez nem járt sikerrel. „Szerető” azaz Aczél Tamás barátnője, a rezidentúra társadalmi kapcsola­ta, rajta keresztül Aczél Tamás hazacsábítását és esetleges beszervezését ter­vezték. A Központ „Szerető” foglalkoztatását megtiltotta, de a kapcsolatot mégsem szakították meg, sőt konspirált találkozókat is tartottak vele, amelybe más személyt is bevontak. Az ügyet végül a brit elhárítás közbelépése miatt el kellett vetni. 1962 októberében a súlyos angliai ügynökhelyzet miatt minden operatív akciót ismét le kellett állítani és csak különféle biztosító körülmények között találkozhattak a hírszerzők ügynökeikkel.169 A brit sajtóban folyamatosan je­lentek meg újságcikkek, tévé- és rádióelőadások a kémkedési ügyekről. A közal­kalmazottaknak jelentési kötelezettségük volt, ha szocialista ország diplomatá­167 ÁBTL 0-8-41/65, I. kötet, A londoni rezidentúra beszámolója az 1960-61-es tervévről és munkatervi javaslata az 1961-62-es tervévre. London 1961. április 12, 228-239. 168 ÁBTL 0-8-41/65 112. 169 ÁBTL 0-8-41/65, 165. 1963. május 16, Kolláth Ferenc jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents