Századok – 2013

MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513

A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 1551 jával találkoztak. Nagy-Britanniában ugyanis 1959-től majdnem minden évben kirobbant valamilyen ügynökbotrány. 1959-ben derítették fel a „cambridgei ötök” közül Anthony Blunt tevékenységét, aki az 1930-as évek közepétől a szovjeteknek dolgozott és sikerrel épült be az MI5 magas funkcióiba. A brit par­lamentben 1962-ben a Redcliff és 1963-ban a Denning jelentés követelte az el­hárítás megerősítését és nagyobb anyagi ráfordítást. 1963 januárjában Kim Philby, az MI6 volt felső vezetője (egy időben a Szovjetunió elleni osztály veze­tője is volt) a Szovjetunióba disszidált. Az ennek kapcsán kezdeményezett vizs­gálat kiderítette, hogy Philby valójában 29 éven keresztül a szovjeteknek dolgo­zott. 1963 januárjában John Profumo brit szárazföldi haderőminiszter és egy prostituált viszonya robbantott ki botrányt, mivel kiderült, hogy a prostituált a londoni szovjet követség tengerészeti attaséjával is kapcsolatban állt (bár kém­kedési feladatokban nem vett részt) - Profumo viszont a parlamentben hazu­dott nőkapcsolatáról. Ebből adódóan a brit elhárítás aktivitása ebben az idő­szakban jelentősen növekedett. 1963-ban a követségen 12 alkalommal észlelték provokátorok jelentkezését.170 Az 1962-ben elindított angliai ügynökperek hatására a társadalmi kapcso­latok is szűkültek, A rezidentúra munkájáról készült beszámoló szerint „az el­hárító szervek provokátorok tízeit küldték ránk — főleg az újonnan kihelyezett operatív tisztekre: Rév, Földi és Széplaki elvtársakra — hogy felkészültségünket, érdeklődési körünket megismerjék és alkalomadtán hírszerző tevékenységünket dokumentálják. Az 1963-64-es tervidőszakban kezdtük meg operatív munkánkban általá­nosan azt az operatív elvet alkalmazni, hogy közvetett módszerekkel közelítsük meg a célszemélyeket és célobjektumokat, valamint a személytelen kapcsolattar­tás feltételeit megteremtsük. (...) A tervidőszak első felében lecserélődött az ope­ratív állomány fele - hazament Szirtes elvtárs a rezidens, központi munkára rendelték be Budai és Nagy elvtársakat, kihelyezésre került Földi elvtárs és Széplaki elvtárs. (...) A rezidens több mint fél évig a külképviselet vezetését, közel fél évig a párttitkári teendőket is ellátta.”171 Figyelést csak elszórtan észleltek, a rezidentúrának nem voltak informá­ciói az elhárítás ellenőrzési módszereiről! Csak ebben az időszakban jutottak el odáig, hogy minden hírszerző szervezett tárgyi postaládákat. Jelentősen növel­ni tudták a társadalmi kapcsolatok számát a brit Külügyminisztérium felé, fel­térképezték a minisztérium körül található vendéglátóhelyeket. „A” vonalon „Pierre” (a korábbi „Strasser Hilda”) és „Normandy”-val a találkozókat szüne­teltetni kellett, „René” pedig (a londoni szír követség munkatársa) beszervezés alatt állt.172 Az oxfordi és cambridgei egyetem New Magdalen, St. Anthony, Caius és King’s College kollégiumairól nem tudtak jelentést készíteni. 170ÁBTL 1.11.4. 67-2840/1963 BM III/I. Csfség 1963. évi munkájáról, jelentés 1963. november 11. 1. 171 ABTL 0-8-41/65, 236., dátum és szerző nélkül, beszámoló a londoni rezidentúra az 1963. június 1-től 1964. május 31-ig terjedő időszakban végzett munkáról. 172 „René” beszervezése sikerrel járt, anyagára lásd Mt-28/1. Normandy anyaga nem található a levéltárban.

Next

/
Thumbnails
Contents