Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1549 „Simon Judit”160 új nevén „Sáskövi”, valamint „Kerekes”161 és „Bodrogi”162 a Magyar írók Szövetsége Külföldön (MISZK) vonalán próbált híreket szerezni.163 Az SZDP felé „Boros” beszervezése történt meg, aki 1952-es angliai letelepedése után az emigráns szociáldemokraták egyik vezetője volt, de Széliggel összeveszett. Segítségével sikerült kapcsolatot teremteni Kéthly Anna felé is, aki egyébként is a hírszerzés preferált célszemélye volt. Lejáratására, kompromittálására 1957-1964 között készített tervek négy kötetet tesznek ki.164 Két példa ezekből: 1961-ben Kéthly az Eichmann-per kapcsán írt cikket, amelyben a magyar csendőrök felelősségét is említette. A hírszerzés birtokában volt egy levél, amelyet Kéthly 1946-ban Reisinger Ferenc SZDP képviselőnek írt, amelyben védelmébe vett több Somogy megyei letartóztatott csendőrt. Az állambiztonságiak a két cikkben feloldhatatlan ellentétet láttak és ezért a két anyag kapcsán Tamás József Svájcba disszidált szociáldemokrata politikus nevében írt levelet terjesztettek az emigrációban, sőt azt „leleplező anyagként” a Londonban megjelenő Népszava mintájára egy Magyarországon elkészített lap preparált számába is beletördelték.165 A másik akció Kéthly ellen Belgiumból indult, ahol több szociáldemokrata emigránst beszerveztek és ezekkel a Belga Szocialista Párton belül külön baloldali csoportot hoztak létre, amely a Központ utasításainak megfelelően Kéthly Annát és az USA politikáját támadó írásokat közölt lapjában. Az intézkedés azonban kontraproduktívnak bizonyult, mert Kéthly egy különösen rosszindulatú cikk után (Kéthly Anna útja Budapesttől Hirosimáig) összeköttetésein keresztül elérte, hogy a belga elhárítás ellehetetlenítse az ügynökcsoport munkáját.166 Koncepcióváltásra utal az is, hogy a hírszerzők elálltak az emigránsok ellenséges kezelésétől. 1960 októberében a követség a Külügyminisztérium támogatásával létrehozta a londoni magyar kultúrkört, amelynek vezetését ismert — és elismert — magyar emigránsokra bízhatta. Egy éven belül a kultúrkör létszáma 120 főre nőtt, ami tippkutatáshoz jó lehetőséget teremtett. Hasonló céllal tervezték Birminghamban és Wolverhamptonban magyar könyvtár felállítását. A rezidentúrán hét operatív tiszt dolgozott, valamint egy rejtjelző. A „Barna” fedőnevű új rezidens 1960. november 14-én vette át a rezidentúra vezetését. Egy ekkor kelt jelentés szerint az „A”-vonalon ügynökséggel nem rendelkeztek, sőt a legtöbb esetben jelölteket sem tudtak felkutatni (összesen nyolc jelölt szerepelt a beszámolóban). 1961 tavaszáig semmilyen beszervezés nem történt. „Hírnök”-ről megállapították, hogy az elhárítás embere, „Felkai” eseA LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 160 Anyagát lásd ÁBTL Mt-12/2 „Wagner” („Simon Judit”) 161 Anyagát lásd ÁBTL Mt-771/1-3 „Nelky Ottó” azaz Horváth Béla 162 Anyagát lásd ÁBTL Bt-129, Mt-401/1, „Bergman”, „Bodrogi” Vámos Imre (1927-1993), aki 1962-ben hazatért Magyarországra és újságcikkekben „leplezte le” a nyugati emigrációt. 163 Ennek egy vetületét Argejó Éva dolgozta fel: „Itt London”. Szabó Zoltán az állambiztonság célkeresztjében. In: Holmi, 2012. június. http://www.holmi.org/2012/06/argejo-eva-%E2%80%9Eittlondon%E2%80%9D (a letöltés ideje: 2013. október 16. 164 Anyagát lásd ÁBTL K-1919/1-4. Ezeket feldolgozta B. Kádár Zsuzsanna a Rubicon 2009 évi 4. számában. Lásd http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kethly_anna/ (a letöltés ideje: 2013. október 16) 165 Lásd B. Kádár Zsuzsanna már említett írását. 166 ÁBTL K-1919/67, 43.o.Összefoglaló jelentés Kéthly Annáról 1958. november 21.
