Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1529 Amikor Turopoli fhgy. elvtárs eltűrte „Ajtai” fölényeskedését [pl. hogy azt mondta, 1948-ban kisétált az országból], „Ajtai” fölülkerekedett és azóta az ügyet nem sikerült megfelelő formában előre vinnünk. ”72 1956 elején a rezidentúra Garzó Ferenc73, Bazsó Tibor74 és Antal Sándor hadnagy személyével gyarapodott. A rezidentúra helyzetéről készült 1956. március 23-án kelt beszámoló szerint a beszerzett információk mennyisége jelentősen bővült, de ez döntően a tudományos és politikai vonalon történt. A követség társadalmi kapcsolatainak száma a szervezett fogadások következtében jelentősen nőtt. Antal, Turopoli és Szikla alig vette ki részét a munkából, a feladatokat kampányszerűen végezték és sok volt a veszekedés a beosztottak között. Turopoli esetében a főrezidens arról panaszkodott, hogy hiába kezdi újra elölről a különféle módszerek alkalmazásának oktatását neki, képtelen ezek megértésére. Emellett több esetben nyíltan megtagadja a neki adott feladatok végrehajtását. A brit elhárítással szemben különféle intézkedéseket léptettek életbe: ezek közé tartozott, hogy felvettek egy „keverő” műsort, amelyen egyszerre hárman olvastak fel szövegeket és közben a rádió is szólt és ezt a referádák során a lehallgatás zavarására lejátszották. A szöveget hetente törölték és újra felvették. Egyetlen szépséghibája volt csak az intézkedésnek, nevezetesen az, hogy a követség néhány nem beépített tagja előtt a rezidentúra a hangfelvételekkel dekonspirálódott, a referádák ugyanis nem teljesen elkülönített helységekben zajlottak. Szolnokra és társaira a XX. kongresszus után , megváltozott politikai viszonyok elbizonytalanítóan hatottak, amiről a rezidens is beszámolt jelentésében: „Igen sok a politikai vita, beszélgetés, pártkérdésekkel való foglalkozás. Úgy látom (ha én jól látom) hogy egyik elvtársunknál sem csúszik helytelen irányba az események értékelése. Ilyen értelemben nincs rossz hangulat vagy pártellenes megnyilvánulás vagy valami törés. Természetesen egy eléggé konkrét tájékoztató [sic!]70/ jönne úgy nekem, mind az elvtársaknak/”75 Az 1956 első félévére szóló munkaterv „vonalanként” foglalta össze a fontos ügyeket. A külügyminisztérium és a diplomáciai testület vonalán két realizálás előtti ügyük volt: a már említett „Rezes” magyar származású jugoszláv állampolgár, londoni lakos, aki fegyelmi vétség miatt disszidált a magyar határőrségtől. 1955-ben felesége és gyereke hazatelepítését kérte, ennek kapcsán szervezték be. Jelenleg értékes objektumokban dolgozó nőkapcsolatai vonalán foglalkoztatjuk, „Rezes” személye és az általa jelentett körülmények ellenőrizetlenek, fennáll a provokáció veszélye”76 Nem dönthető el, hogy „Rezes” csinált-e hülyét tartójából vagy az magától volt teljesen tájékozatlan. Ügynöke élettörténetét ugyanis olyan adatokkal rögzítette, amelyek részben egyértelműen a fantázia birodalmába tartoztak. Antal „Rezes” szülőhelyét, Lenti községet annak elbeszélése alapján Jugoszláviába helyezte, amelynek megszállását 1942-re tetA LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 72 ÁBTL 0-8-003/11, 337. 73 Garzó Ferenc (1929—?) közgazdasági egyetemet és történelem szakot végzett, 1953-tól a hírszerzés hivatásos tisztje, 1984-ben ment nyugállományba. 74 Bazsó Tibor (1930-) gépészmérnök, 1953-tól a hírszerzés hivatásos tisztje, később a tudományos-műszaki hírszerzés vezetője és csoportfőnök-helyettes. 1986-ban ment nyugdíjba. 75 ÁBTL 0-8003/IX, beszámoló 17. 76 ÁBTL 0-8-013/1, munkaterv 1956. I félév, 32., 1956. február 18.
