Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
MŰHELY Ungváry Krisztián „ANGLIA A MÁSODIK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE MAGYARORSZÁGNAK”1 A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között Előszó Az alábbi tanulmány alapvetően a magyar hírszerzés dokumentumaira épül és elsősorban ebből a perspektívából kívánja bemutatni a címben is jelzett korszakot.2 Az iratokkal kapcsolatban számos forráskritika vethető fel. Az állambiztonság dokumentumai sokszor koncepciós elemeket tartalmaznak, az érdekeltek gyakran szépítik saját eredményeiket. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a londoni magyar hírszerzés története csak ezekre a dokumentumokra támaszkodva is jól leírható. Mivel a címben jelzett téma operatív iratai csak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutathatóak, ezért szükséges kitérni ennek a speciális forráscsoportnak értékelésére is. A levéltárba került a londoni hírszerző rezidentúra 1950 és 1965 között keletkezett anyagainak túlnyomó többsége, összesen 11 dosszié és több ezer oldal, amiből majdnem a teljes tevékenységi kör és szinte az összes hálózati személy beazonosítható.3 1 Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára (továbbiakban ÁBTL) 0-8-002/Y határozat 1955. január 26. 2 A magyar hírszerzés történetét monografikusán még nem írták meg. A hírszerzés intézménytörténetéről viszont két tanulmány is hozzáférhető. Tóth Eszter: A politikai és gazdasági hírszerzés szervezettörténete. In: Betekintő 2011/2, valamint Palasik Mária: A hírszerző osztály szervezete és állománya. Uo. Lásd: http://www.betekinto.hu/2011_2 . (internetes hozzáférés 2013. október 16.) Az angol kémelhárítás, az MI5 anyaga sajnos a kutatás számára még nem férhető hozzá. Christopher Andrew volt az egyetlen történész, aki az MI5 levéltárába betekintést kapott és megírhatta a brit elhárítás „hivatalos” történetét (The defence of the realm. The authorized history of MI5. London, 2009.) Kötete azonban magyar vonatkozásokat gyakorlatilag nem tartalmaz. Ennek hiányában sajnos nem tudhatjuk az alábbiakban ismertetett történetek brit olvasatát. 3 A beszervezett, Angliában foglalkoztatott ügynökök anyagaiból 4 beszervezési és 11 munkadossziét adtak át. Ezen felül elég sok fedőnév feltárható a rezidentúra megmaradt anyagaiból, amelyek összesen kilenc kötetet tesznek ki. A Nagy-Britanniával szembeni hírszerzés során 1965-ig mintegy 150 olyan angol közéleti személyiség került a magyarok látókörébe, akit beszervezési céllal tanulmányoztak. Ezek zöme rendelkezett valamilyen magyar rokoni kapcsolattal, vagy maga is magyar emigráns volt. Az ÁBTL keresője az „Anglia” vonatkozású tárgyszavakkal feltárt beszervezési kísérletek dokumentumaiból a teljes időszakra 142 dossziét tart nyilván (a sikeres beszervezések nélkül) - a tárgyszavazás azonban nem teljes és a dossziék mintegy 30%-át a rendszerváltás idejében megsemmisítették, 10%-uk pedig ma is az utódszervnél van tehát nem kutatható
