Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
1508 BARÁTH MAGDOLNA Mindazonáltal a magyar állambiztonság abból kiindulva, hogy a szociáldemokraták a balszárnyat képviselik, s a jelenlétük mintegy ütközőfelületet jelent az emigráción belül, úgy vélték, hogy nem célszerű frontális támadást intézni ellenük. Ehelyett „alkalmas időben megalapozott csapásokat kell előkészíteni és végrehajtani egyes szélsőséges, imperialista barát vezetőkre — mint Kéthly Anna —, akik a nemzetközi fórumokon kifejtett tevékenységükkel mérgezik a politikai légkört és szervezik hazánk és a szocialista tábor elleni támadásokat”. A fentiekből kiindulva kezdeményezték, hogy egyes Magyarországon maradt, ismertebb szociáldemokrata vezetők számára biztosítsanak megfelelő életfeltételeket vagy nyugdíjat, mert ezek véleményük szerint bomlasztóan hatottak volna mind hazai viszonylatban, mind az emigrációban.63 Kéthlynek az ENSZ-ben történő esetleges szerepeltetésének ellensúlyozására, illetve kompromittálására a BM II/3. (Politikai Nyomozó Főosztály Hírszerző) Osztálya két magyar nyelvű röplapot állított össze (az egyiket Európában a másikat Izraelben akarták terjeszteni53 54 55), amellyel azt a látszatot akarták kelteni, mintha annak készítői Kéthly-ellenes szociáldemokrata személyek, illetve csoportok lettek volna.65 Az akciót a bécsi rezidentúra hajtotta végre, s ügynöki jelentések szerint azzal kétség kívül sikerült bizonyos zavart kelteni; ennek tudták be azt is, hogy elmaradt Kéthly tervezett bécsi útja.56 Izraelben a röplap terjesztése viszont nehézségekbe ütközött. A követségnek nem volt címlistája, így a levelek feladása is gondot jelentett. Nem tudjuk, hogy milyen megfontolásokból döntöttek úgy, hogy Kéthly Anna lejáratására éppen Izrael a legmegfelelőbb hely, hiszen ahogyan arra az akció lebonyolításával megbízott Tokaji Béla is felhívta a figyelmet, ott semmilyen magyar emigráns szervezet nem működött, és Kéthly Anna nevét az ottani sajtó meg sem említette. A röplapok előállításával kapcsolatban számos olyan technikai jellegű hibára is felhívták a figyelmet, amelynek alapján „a röpcédula alapos megvizsgálása nyomán, logikus következtetés mellett, véleményem szerint a hatóságok kielemezhetik, hogy a röpcédulák nem valami izraeli Kéthly-ellenes emigráns csoport, hanem magyar szervek, illetve a követség áll.”57 Az akció — legalábbis a végrehajtást követő néhány napban — visszhang nélkül maradt. A Kéthly Anna vezette csoport és a Magyar Bizottság közel kétéves tárgyalások után sem tudtak megegyezni, amelynek okát a BM Kéthlyék „baloldali” állásfoglalásának tudta be. Úgy vélték „nyilvánvaló, hogy Kéthly nem mond53 ÁBTL 4.1. A-2127/13 A Belügyminisztérium II/3. Osztály 5. Alosztály összefoglalója a magyar szociáldemokrata emigrációról, 1959. április 18. 54 Az Európában terjesztendő röplap címe „Miért hisztek Kéthly Annának?” volt, az Izraelbe küldött röplap „Emlékezzetek! Ki a szociáldemokrata emigráció mai vezetője?” címet viselte. Utóbbiban a hangsúlyt Kéthlynek a két világháború közötti időszakban tett egyes politikai megnyilvánulásait idézték és kommentálták. 55 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2. Javaslat Kéthly Anna lejáratására. 1958. november 26. 56 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2 Jelentés a Kéthly-ellenes röplapakció hatásáról. 1959. február 2. Az állambiztonsági szervek minden hasonló jellegű akciójukat sikeresnek ítélték. Az emigráns sajtó és a nyugati lapok tanulmányozása és elemzése lenne szükséges ahhoz, hogy ezeknek a lejárató kampányoknak a valódi hatását megállapítsuk. 57 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2 Jelentés. Kéthly kompromittálásával kapcsolatos akció végrehajtása. Tel-Aviv, 1959. március 9.
