Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
1509 hat le szocialista frázisairól az itthoni és az emigrációs tömegek elvesztésének veszélye nélkül. Nekünk ennek az állásfoglalásnak a változatlan fenntartását kell elősegíteni - esetleg Szélig Imre személyén keresztül, aki ebből a szempontból szilárdabb Kéthlynél.”58 Az ENSZ ún. „ötös bizottságának” Kéthly mellett másik koronatanúja Király Béla volt. Az állambiztonsági szervek 1961. október 6-án nyitottak dossziét a személyére, de az adatokat attól kezdve gyűjtötték, hogy Király elhagyta Magyarországot59 A Politikai Nyomozó Főosztály megállapításai szerint az emigráció körében a legaktívabb politikai tevékenységet Király Béla, a Nemzetőrség egykori főparancsnoka fejtette ki, aki állandóan utazott és tárgyalt egy reprezentatív szervezet megteremtése érdekében. 1957 elején az ő irányítása alatt Bécsben megalakult a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség, amely 1957. június 22-23-án Torinóban rendezte meg első európai értekezletét és nem sokkal később Magyar Szabadságharcos Szövetségre változtatta a nevét. A Szövetségnek 14 országban (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Nyugat-Németország, Svédország, Norvégia, Törökország, Ausztrália, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Argentína és Svájc) voltak szervezetei.60 Király Béla elsősorban a katonai emigráció szervezeteit kívánta egységes szervezetbe összefogni, de ezt kezdettől fogva belső konfliktusok és rivalizálás akadályozták. A konfliktusok abból adódtak, hogy Király a szövetség „alkotmány tervezetében” a szövetség tagsága között megkülönböztetést akart tenni a tekintetben, hogy fegyveresen vettek-e részt a forradalmi eseményekben vagy sem. Király személye ellen a Magyar Nemzeti Bizottmány Eckhardt Tibor által fémjelzett vonala és a régi katonai emigrációs szervezetek részéről is támadás indult többek között Kéthlyvel való együttműködése miatt, de felrótták neki azt is, hogy 1945 tavaszán átállt a szovjetek oldalára.61 A magyar állambiztonsági szervek fő célja az volt, hogy szétverjék a szövetséget és erkölcsileg kompromittálják a Nemzetőrség egykori főparancsnokát. A szövetségen belüli ellentétek miatt ez nem is ütközött különösebb nehézségbe. Ha hihetünk Szabó Miklósnak — aki hajlamos volt saját szerepét eltúlozni — neki is volt némi szerepe abban, hogy a Király Béla által 1957. június 5-én Bécsben a Kiss-féle vendéglőben összehívott gyűlésen sikerült megingatni a tábornok iránti bizalmat, és elősegíteni a Dálnoki Veress Lajos vezérezredes vezette konkurens szabadságharcos szövetség zászlóbontását.62 A BM II/3. (Hírszerzési) Osztálya már 1957. május 21-én javaslatot készített Király kompromittálására, amelyet a bécsi rezidentúrával úgy kívántak végrehajtani, hogy levelet írnak Zákó Andrásnak, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége vezetőjének, Dálnoki Veress Lajosnak és Nagy Ferencnek, amelyhez CÉLKERESZTBEN AZ 56-OS MAGYAR EMIGRÁCIÓ 68 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2. Kéthly Annáról készült összefoglaló értékelése. 1958. december 29. 59 ÁBTL 3.2.4 K-1525/1. Határozat személyi dosszié felállításáról. 1960. október 6. 60 ÁBTL 3.2.4 K-1525/1. Összefoglaló Király Béla külföldi ellenséges tevékenységéről. 1957. július 31. 61 Uo. 62 Szabó M.: Csendes háború. I. m. 357-359. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes Magyar Szabadságharcos Világszövetség néven alakított szervezetet és a különböző országokban alakult szabadságharcos szervezetek többségét tömörítette.
