Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
CÉLKERESZTBEN AZ 56-OS MAGYAR EMIGRÁCIÓ 1507 ügyi vezetés azonban nem maradt csupán passzív szemlélője, azt lehetőség szerint igyekezett felgyorsítani és elősegíteni. Czinege Lajos a Központi Bizottság Adminisztratív osztályának vezetője már a Politikai Bizottság 1957. július 2-ai ülésén javasolta az emigrációs központokba történő beépülést arra hivatkozva, hogy az emigránsokat szoros szálak fűzik itthoni hozzátartozóikhoz és „levelezéseiken keresztül is tudnak bomlasztó propagandát végezni”.47 A Belügyminisztérium II/3. Hírszerző Osztályán belül 1958 elején újjászervezték az emigrációs alosztályt, amelynek feladatul szabták meg, hogy derítse fel és akadályozza meg a „reakciós” magyar emigráns szervezetek Magyarország ellen irányuló tevékenységét, térképezze fel az emigráció különböző szervezeteiben a forradalom után bekövetkezett változásokat, épüljön be az emigráció vezető testületéibe, illetve ismét foglalkoznia kellett „ismert emigráns politikusok önkéntes hazatérésével vagy erőszakos hazahozatalával.”48 Ennek megfelelően az 56-os emigráció hangadóival szemben az állambiztonság teljes eszköztárát bevetették; ügynököket építettek be környezetükbe, lejárató kampányt indítottak ellenük. A támadások kereszttüzében mindenekelőtt Kéthly Anna, Kővágó József és Király Béla állt, akiket az ENSZ magyar ügyben kiküldött különbizottsága tanúként hallgatott ki. Kéthly felé nyugaton is nagy figyelem fordult, nem csupán politikai múltja miatt, de azért is, mert a Nagy Imre-kormány tagjaként ő volt a legmagasabb rangú személyiség az 1956-os politikai emigrációban.49 A magyar állambiztonság két ügynökének irányításával már a forradalom előtt sikerült a szociáldemokrata emigrációban a meglévő két — egymással szembenálló — csoport mellett Belgiumban létrehozni egy harmadikat, amely elnyerte a Belga Szocialista Párt támogatását. A kezdeti időszakban a csoportban lévő ügynökök titkos értesüléseket és dokumentumokat szereztek a szociáldemokrata emigráció tevékenységéről és terveiről, majd a hírszerzés a baloldali emigráció bomlasztása érdekében a segítségükkel Szocialista Szemle címmel lapot is megjelentetett. Ezt a forradalom után felhasználták a szociáldemokrata emigráció Kéthly Anna által irányított szárnya elleni támadásokra is. Ez az akció azonban nem járt sikerrel, mert amikor a „Kéthly Anna útja Budapesttől Hirosimáig” című cikk megjelent, a Magyar Szociáldemokrata Párt Emigrációban szervezet komoly erőfeszítéseket tett az állambiztonsági szervek által létrehozott csoport elszigetelésére.50 Ennek eredményeképpen a Belga Szocialista Párt megvonta a lap kiadásához biztosított támogatást, a belga rendőrség pedig lehetetlenné tette a csoport további működését.51 Az állambiztonsági vezetők maguk is elismerték, hogy az akcióval hibát követtek el, mert a Kéthly ellenes támadás nem állt arányban a csoport erejével, illetve túlzottan Amerika-ellenes vonalat szabtak meg a számukra.52 47 A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei i. m. 81. 48 ÁBTL 1.6. sz. n. (14. d.) Osztályértekezlet 1958. június 2-án. Móró István osztályvezető beszámolója. 49 Ennek fényében némileg meglepő, hogy személyi dossziéját csak 1959. január 6-án állították fel. ÁBTL K-1919/1. 50 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2. Összefoglaló jelentés Kéthly Annáról. 1958. november 21. 51 ÁBTL 4.1 A-2127/11. Az ellenséges emigráció bomlása és bomlasztása. D. n. 52 ÁBTL 3.2.4 K-1919/2. Összefoglaló jelentés Kéthly Annáról. 1958. november 21. Lásd Ungváry Krisztiánnak a folyóirat jelen számában publikált tanulmányát.
