Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
CÉLKERESZTBEN AZ 56-OS MAGYAR EMIGRÁCIÓ 1505 Bizottmány versengéséről. Az általa adott anyagokból 1957 őszéig 40 informatív jellegű jelentést készítettek a belügyben.37 Annak ellenére, hogy Szabó nagyon jó hírszerzési lehetőségekkel rendelkezett az emigrációban, ezért kikapcsolása operatív szempontból komoly veszteséget jelentett, hazahozatalához végül megadták az elvi jóváhagyást. A BM Politikai Nyomozó Főosztály 3. Osztálya 1957. augusztus végén azonban már az akció kiszélesítésére tett javaslatot, és rajta kívül az akkor Innsbruckban élő „Nagy Mihály” fedőnevű Arday Géza38 volt alezredes, a MHBK tiroli szervezetének vezetője és — az érintett egyetértése esetén — „Lovász Kálmán”39 fedőnevű ügynökök hazahozatalát is felvetette. , Azzal érveltek, hogy ez elősegítené egyrészt az ENSZ-ben a „magyar kérdés”-sel kapcsolatban „annak dokumentálását, hogy az imperialisták az elmúlt évek során milyen aknamunkát folytattak a Magyar Népköztársaság ellen, ezen belül milyen szerepük volt az októberi ellenforradalom előkészítésében és azóta is egészen napjainkig hogyan folytatják ezt a harcot, főleg az emigráció felhasználásával”, másrészt „az ellenséges emigráció soraiban zavar keltését és ezen keresztül annak bomlasztását, valamint jelentős mértékben elősegíteni a régi és új emigránsok között a hazatérési mozgalom fellendítését”.40 Az említett ügynökök hazahozatalát egymást követően, 2-3 hetes időközönként tervezték. Hazatérésüket követően megfelelő előkészítés után sajtókonferencián és rádióban kellett volna nyilatkozniuk, ahol ismertették volna a magukkal hozott dokumentumokat is. Ezzel párhuzamosan a Politikai Nyomozó Főosztály 3. (hírszerzési) osztálya olyan amnesztiarendelet kibocsátását indítványozta, amely lehetővé tette volna olyan emigráns vezetők hazatérését is, akik „korábban ugyan aktív tevékenységet folytattak Népköztársaságunk ellen, de belátják annak helytelenségét, elítélik korábbi ellenséges magatartásukat, s azt megbánva haza kívánnak térni, s itthon becsületes munkával jóvátenni”.41 „Kerekes Mihály” visszahívását az MSZMP vezetői is helyeselték, s arra illegális úton 1957. szeptember 8-án sor is került. Hazajövetele valóban némi zavarodottságot keltett az emigráció soraiban, Ausztriában attól féltek, hogy Szabó esetleg olyan anyagokat adhat át a magyar hatóságoknak, „amely könnyen jelenthet börtönt és üldöztetést e vezetők Magyarországon maradt rokonainak”.42 O 1957. október 3-án az újságírószövetség székházában sajtókonferenciát tartott, ahol nagyszámú külföldi (köztük 12 nyugati) tudósító előtt lépés37 Ezek a dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre. „Kerekes Mihály” fedőnevű ügynök munkadossziéjának első és második kötete hiányzik, feltehetőleg ezek tartalmazták Szabó Miklós említett jelentéseit. 38 Ungváry Krisztián: Az MHBK szürke eminenciása: Zákó András és az ellene folytatott állambiztonsági eljárások In: „...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni” Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére Szerk. Gebei Sándor, ifj. Bertényi Iván, Rainer M. János (Líceum kiadó, Eger, 2011) 495-496. 39 „Lovász” szintén katonatiszt volt, aki 1945-ben menekült Nyugatra. 1948-ban csatlakozott az MHBK-hoz, annak nyugat-németországi főcsoportvezetője lett. Az állambiztonsági szervek 1957 júliusában szervezték be; abban a reményben vállalta az együttműködést, hogy lehetővé teszik számára a hazatérést. ÁBTL 3.2.1 Bt-255/3. Javaslat. 1957. augusztus 28. 40 Uo. 41 Uo. 42 ÁBTL 3.2.1 Bt-255/3 Feljegyzés. Budapest, 1957. szeptember 12.
