Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
CÉLKERESZTBEN AZ 56-OS MAGYAR EMIGRÁCIÓ 1503 litikai elképzelései számos kérdésben jelentősen eltértek a régi emigráció vezetőinek elképzeléseitől, s ez csak tovább fokozta az emigráció meglévő megosztottságát. A két szervezet közötti tárgyalásokat az is nehezítette, hogy mind a két fél magának kívánta biztosítani az elsőséget és az emigráció vezető erejének tartotta magát. Kétségtelen, hogy a Magyar Nemzeti Bizottmánynak az évek során széleskörű kapcsolatai alakultak ki amerikai politikai körökkel is, de nem volt tömegbázisa. A Forradalmi Tanácsnak ezzel szemben voltak tömegei, de hiányzott az MNB-hez hasonló kapcsolatrendszere. A vita lényegében arról folyt, hogy az MNB-t egészítsék-e ki ötvenhatosokkal vagy a Forradalmi Tanács vegye fel soraiba a programjukat és alapelveiket elfogadó bizottmányi tagokat.28 A két szervezet közötti megbeszélések a legnagyobb titoktartás közepette három helyszínen — Bécs, Párizs, New York — folytak, 1957 júniusa és novembere között Varga Béla, Kéthly Anna, Barankovics István, Király Béla, Kővágó József, Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán és Szélig Imre részvételével,29 de a szociáldemokraták ellenkezése miatt megállapodás nem jött létre. 1957 végén azonban a Nemzeti Bizottmány, a Forradalmi Tanács és a Nemzeti Képviselet beszüntette működését, és 1958 márciusában — a szociáldemokraták részvétele nélkül — létrejött a Magyar Bizottság (MB). Az MB-nek 16 tagja volt; a Kisgazdapártot kilencen, az ötvenhatos szervezeteket hárman, a Demokrata Néppártot és a Petőfi Pártot ketten-ketten képviselték. A Magyar Bizottság elnöke Varga Béla, alelnöke Kővágó József lett. A szervezetet pénzügyileg támogatta a Szabad Európa Bizottság, tagjai személyes javadalmazásban részesültek, és lehetővé tették számukra, hogy utazhassanak, nemzetközi konferenciákon vehessenek részt, ahol tájékoztatást adhattak a magyar problémákról30 Kéthly Anna és társai elvi okokból (Király Béláék működésük alapjául nem voltak hajlandók elfogadni a strasbourgi határozatot) távol maradtak a Magyar Bizottságtól. 1957. október 19-20-án Bonnban tartott kongresszusukon megalakították a Magyar Szociáldemokrata Párt Emigrációban elnevezésű szervezetüket, amelynek elnöke Kéthly Anna, főtitkára Szélig Imre, főtitkárhelyettese Benjámin Olivér lett. Különböző nyugati országokban voltak csoportjaik, lényegében azonban csak a londoni szervezet működött és az ún. „magyar ügy” napirenden tartásával aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi fórumokon Magyarország ellen.31 ték a szervezetet, zárja be washingtoni irodáját és szüntesse be a Hungarian Observer című lap kiadását. Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei 1941-1972. L’Harmattan, Budapest, 2006. 163. Az MNB működését amerikai források alapján részletesen feldolgozza Katalin Kádár Lynn: The Hungarian National Council/Hungarian National Committee. Magyar Nemzeti Bizottmány/Magyar Nemzeti Bizottság 1947-1972. In.: The Inauguration of Organized Political Warfare. Cold War Organizations sponsored by the National Committee for a Free Europe/Free Europe Committee. Ed. Katalin Kádár Lynn. Helena Histoiy Press, 2013. 237-308. 28 Borbándi Gy.: A magyar emigráció életrajza i. m. 429. 29 A titoktartás ellenére a tárgyalások tartalmáról a Belügyminisztérium ügynökjelentések alapján tudomást szerzett. Az 1957. júliusi ügynökjelentések — amelyeken az információt adó fedőneve sem szerepel — Király Béla dossziéjában találhatók . ÁBTL 3.2.4 K-1525/1. 30 Borbándi Gy.: A magyar emigráció életrajza i. m. 429^431. 31 A Belügyminisztérium II/3-B alosztálya az angliai szociáldemokrata emigráció ellen végzendő hírszerző munka elősegítése érdekében 1958. március 24-én objektum dossziét nyitott a szerve
