Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
1502 BARATH MAGDOLNA Magyar Nemzeti Bizottmányban Nagy Ferenc volt az, aki nyomban az ötvenhatosok mellé állt, s a Forradalmi Tanács tervéhez csatlakozott az emigráns Szociáldemokrata Párt is, amelynek Kéthly Anna, a Nagy Imre-kormány „egyetlen külföldi képviselője” személye adott tekintélyt. A Magyar Forradalmi Tanács alakuló kongresszusa 1957. január 5-én nyílt meg Strasbourgban Király Béla elnökletével, és január 7-én a világ közvéleményéhez intézett ünnepélyes felhívással ért véget.22 A Forradalmi Tanács elnökévé Kéthly Annát, alelnökeivé Kővágó Józsefet és Király Bélát választották. Ok alkották azt az ún. kormányképviseletet, illetve később a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete elnevezésű szervezetet, amelynek az volt a fő törekvése, hogy az ENSZ előtt és a nyugati államokban a forradalmi Nagy Imre-kormányt képviselje. A magyar állambiztonsági szervek Szabó Miklós és „Gerendás” fedőnevű ügynökük révén pontos információkkal rendelkeztek a strasbourgi értekezlet előkészítéséről, a küldöttekről, annak lefolyásáról, a vitás kérdésekről, valamint a Magyar Forradalmi Tanács tevékenységéről, ismerték a kongresszus által megválasztott bizottságok összetételét.23 Szabó feladata az volt, hogy a Forradalmi Tanács terveiről, tevékenységéről állandó információkat szerezzen, illetve az amerikai hírszerző szervekkel — Ábrányi Aurélon, Rimóczy Ervinen keresztül — meglévő kapcsolatai révén tájékozódjon a Magyarország ellen irányuló tevékenységükről.24 A kongresszus kimondta, hogy a Forradalmi Tanács tagjai csak új emigránsok lehetnek, régieket abban az esetben vehetnek fel, ha magukévá teszik a szervezet céljait és törekvéseit.25 „Gerendás” jelentése szerint az értekezleten vita alakult ki a régi emigráció egyes tagjainak a szervezetbe történő belépése miatt. Annak ellenére, hogy Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán, Auer Pál és Kovács Imre is elhatárolódott a Nemzeti Bizottmánytól, politikai múltjukra tekintettel több felszólaló is ellenezte felvételüket a Forradalmi Tanácsba.26 Időközben azonban a Forradalmi Tanács tagjai is belátták, hogy Európától pénzügyi támogatásra nem számíthatnak, s arra a következtetésre jutottak, megkell teremteni egy olyan új, egységes emigrációs képviselet feltételeit, amelynek működéséhez megszerezheti a szükséges amerikai politikai és pénzügyi támogatást. A Magyar Nemzeti Bizottmány működését finanszírozó Szabad Európa Bizottság az ötvenhatosok közötti kötélhúzás láttán 1957 márciusában fél évet adott arra, hogy a magyarok nemzeti képviseletük ügyében megegyezésre jussanak.27 Ez nem bizonyult könnyű feladatnak, mert az 1956-os menekültek po22 Az állambiztonsági szervek véleménye szerint a szervezet célja volt „összefogni a Magyarországról elmenekült ellenforradalmi erőket és azokat felhasználni a különböző imperialista körök érdekeinek megfelelően a Magyar Népköztársaság ellen.” ÁBTL 3.2.4 K-1919/2. Összefoglaló jelentés Kéthly Annáról. 1958. november 21. 23 ÁBTL 3.2.4 K-246/T „Gerendás” jelentése a strasbourgi értekezlet és a Forr[adalmi] Tanács munkájával kapcsolatban. Bécs, 1957. február 7. 24 ÁBTL 3.2.1 Bt-255/3. „Kerekes” összefoglalója. Budapest, 1957. április 9. 25 Borbándi Gy.: A magyar emigráció életrajza i. m. 426. 26 ÁBTL 3.2.4 K-246/T „Gerendás” jelentése a strasbourgi értekezlet és a Fonjadalmi] Tanács munkájával kapcsolatban. Bécs, 1957. február 7. 27 A Szabad Európa Bizottság türelmét már az MNB-n belüli állandó hatalmi harc is próbára tette. Már 1952-ben csökkentették a Magyar Nemzeti Bizottmány anyagi támogatását és arra kér
