Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Stark Tamás: A hosszú út az "idegen" zsidók galíciai deportálásához VI/1461
1492 STARK TAMÁS Az indoklás tehát azt mondja ki, hogy a második zsidótörvény kiemelt célja az „idegen” zsidók beáramlásának megakadályozása, továbbá a már itt lévő, zömmel idegennek tekintett zsidók életlehetőségeinek csökkentése, kiszorításuk, kivándorlásra kényszerítésük. Erre utal is az indoklás végén a rendelkezéseket összefoglaló rész, amely a foglalkoztatással kapcsolatos korlátozó intézkedések felsorolása mellett kiemeli, hogy a törvény „...módot ad az 1914. évi július hó 1. napja utáni honosítások felülvizsgálatára”, valamint „...felhatalmazást ad a minisztériumnak a zsidók kivándorlását előmozdító intézkedésekre...” Teleki a zsidótörvény felsőházi vitáján 1939. február 23-án elhangzó beszédében is arra utalt, hogy Magyarországon a „keleti-zsidóság” 19. századi tömeges bevándorlása hívta elő a zsidókérdést. a keleti zsidóságot, ezt a keleti népfajt, amely hosszú zárkózottságban való élete folytán különbözőbb és asszimilálhatatlanabb minden másnál, a nyugati demokrácia módszereivel kezeltük. Itt van a magyar probléma, amely megoldásra vár.”85 A harmadik zsidótörvény vitáján ellenzéki hangok túlnyomórészt már a szélsőjobb, a nyilasok részéről hangzottak el. A körükben kavargó indulatokat jól szemléltetik a vita során elhangzott bekiabálásaik, közbeszólásaik: Maróthy Károly: „A zsidók menjenek Madagaszkárba!” Eitner Ákos: „Már nem lesz zsidó akkor!” Még a törvénytervezettel a keresztény etika alapján szembeszálló Varga Béla kisgazda vezérszónok is a zsidók kitelepítését javasolta.86 A kormány már az első zsidótörvény meghozatalakor számolt a tömeges kivándorlással. Imrédy Béla miniszterelnök 1938. november 30-án John F. Montgomery amerikai követnek arról beszélt, hogy az abban az évben bevezetett zsidótörvény hatásaként 20-25 ezer zsidó fog kivándorolni az országból.87 A kivándorlás állt a középpontjában annak a tárgyalásnak is, amelyet a miniszterelnök 1938. december 20-án folytatott a neológ és az orthodox zsidó közösség vezetőivel, Stern Samuval, Kahán Franki Sámuellel és Wilhelm Károllyal. Stern Samu emlékirataiban leírja, hogy amikor Wilhelm Károly megkérdezte, hogy milyen méretű kivándorlásra gondol a miniszterelnök, Imrédy a következőket mondta: „Nincs óriási számokról szó. Az első zsidótörvény körülbelül 15 ezer embert érintett, mondjuk, hogy a második zsidótörvénnyel együtt érintett emberek száma 30.000. Ha ezek 5 év alatt vándorolnak ki, egy évre jut 6.000 ember, ami családdal együtt évi cca 20.000 embernek felel meg. Ily méretű kivándorlást el tudok képzelni, vagyis 5 év alatt 100.000 ember vándorolhatna ki. ”88 Horthy kormányzó maga is szívesen elengedte volna a zsidók egy részét. 1939 elején Montgomery amerikai és Knox brit követnek Jó” és „rossz” zsidókról beszélt. „Ófőméltósága kijelentette, hogy szép számmal vannak olyan zsidók, akiktől Magyarország szívesen megszabadulna, de ott vannak azok is, akik ugyanolyan jó magyarok, mint ő maga” - jegyezte le az amerikai követ.89 85 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés Felsőházának Naplója. Negyedik kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája, 1939. 114. 86 A képviselőket idézi Gyurgyák János: i. m. 157. 87 Nathaniel Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943. Bábel Kiadó, Budapest, 2004. 114. 88 Katzburg: i. m. 114. 89 Katzburg: i. m. 115.
