Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Stark Tamás: A hosszú út az "idegen" zsidók galíciai deportálásához VI/1461
1490 STARK TAMÁS ezúttal arra használta fel, hogy megmagyarázza a „régieknek”: a megszületendő intézkedések az ő érdeküket is szolgálják. „A régiek igyekeztek igazodni a közszellemhez, az újonnan jöttek azonban elkülönültek és ezért a magyarság idegennek tekinti őket. Ezeknek az újonnan jött elemeknek bizonyos felforgató mozgalmakban, bizonyos eszmeáramlatok terjesztésében való részvétele általánosításokra vezetett és ezért a régóta itt lakó zsidóságnak is érdeke ennek a kérdésnek a megoldása, mert csak ez vezethet nyugodt együttélésre és a ma Európaszerte mutatkozó antiszemita hangulat levezetésére. ”80 A beszéd több utalást is tartalmazott az „idegenek” egy részének eltávolítására. Beszédéből az is kiderült, hogy a zsidókérdés rendezésének módja az egész zsidóságot érintő „arányosítási” intézkedések mellett az „idegeneket” különösen sújtja. Hóman felvetette ugyanis a jogosulatlanul bevándoroltak kitelepítésének, valamint idegenellenőrző kormánybiztos kinevezésének a szükségességét. Bár az első zsidótörvény német nyomás nélkül született, Ausztria megszállása nagy hatást gyakorolt a magyarországi események menetére. Az Anschluss új lendületet adott a magyar nemzetiszocialista mozgalomnak. A betiltott és illegálisan működő Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hubay Kálmán elnökletével Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom néven legális párttá alakult. A kormány a zsidótörvény beterjesztésével a meghirdetett „arányosítást” kívánta végrehajtani. Mivel a nyilasok is ezt követelték, a kormány abban reménykedett, hogy ezzel a lépéssel kifoghatják a szelet a radikális, nemzetiszocialista mozgalmak vitorlájából. A zsidókérdéssel kapcsolatos képviselőházi vitákból azonban az derül ki, hogy a törvénytervezet az antiszemita indulatokat nem csendesítette, hanem erősítette. Nemcsak a nyilasok, hanem egyes kormánypárti képviselők is a beterjesztettnél jóval radikálisabb intézkedéseket követeltek. Csilléry András még a törvényjavaslat beterjesztése előtt határozati javaslatot nyújtott be, melyben többek között az évek óta Magyarország területén kívül élő zsidók állampolgárságának felülvizsgálatát kezdeményezte.81 Az állampolgárság kérdésével foglalkozott egy kormánypárti bizottság is, amelyet a zsidókérdés tanulmányozására állítottak fel. Ez a bizottság azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg az 1914 után magyar állampolgárságot szerzett személyek jogosultságát. Az első zsidótörvény tervezetének indoklásában szerepelnek az „idegen” zsidókkal kapcsolatban rendszeresen hangoztatott vádak, miszerint „... ez a bevándorolt, vagy sokszor csak átvándorlásban lévő réteg felfogásban, érzésben és egész szellemi habitusában nem tudott a hazai népesség egyéb rétegeihez idomulni.”82 Kivándoroltatásról, kiutasításról vagy az állampolgárság felülvizsgálatáról azonban a törvénytervezet nem szólt. A vitában felszólaló nyilas és kormánypárti képviselők egy része többek között éppen ezeket az intézkedéseket hiányolta a készülő törvényből. A törvénytervezetet támadó nyilas és kormánypárti képviselők elsősorban a zsidóság visszaszorításának a mértékét kifogásolták. A kormány a törvénnyel a gazdasági és kulturális életben részt vevő 80 Idézi Ladányi Andor: Az első zsidótörvény megszületése. Múlt és Jövő, 2010/2. 105. 81 Ladányi Andor: i.m. 108. 82 Ladányi Andor: i.m. 111.
