Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Stark Tamás: A hosszú út az "idegen" zsidók galíciai deportálásához VI/1461
1478 STARK TAMÁS nius 16-ai ülésén csak Budapest esetében 400 ezer, Galíciából bevándorolt személyről beszélt.39 Friedrich István a fent említett felszólalásában „sokszázezer” galíciai zsidóról tett említést, akiket „...innen gyorsan ki kell szállítani”.40 Szinte démonikus erővel ruházta fel a galiciai zsidóságot Benkő Gábor, amikor 1921. március 1-jén elmondott parlamenti beszédében kijelentette: „Az ezer év óta hazánkat meglátogató sorscsapások legnagyobbikának azt a pálinkás boltok zugába behúzódó Shylock-arcu Galíciából bevándorolt gaz kazárt tartom, aki ott pók módjára szövögeti 1867 óta a hálóját, hogy a falusi nép minden javát... kizsákmányolja. ... Ez a Galíciából bevándorolt kazár ... megfertőzte nemcsak Magyarországot, hanem a fertőzésre mindig hajlamosabb őslakos zsidóságot is.”41 A „fajvédő” parlamenti képviselő, Dánér Béla „A magyarországi zsidókérdés megoldása” című, 1919-ben megjelent könyvében az asszimilálódott és a nem asszimilálódott zsidók elkülönítését, továbbá az utóbbi csoport Palesztinába történő kitelepítését javasolta. Nézetei gyorsan radikalizálódtak, mert a képviselőház 1920. szeptember 20-ai ülésén a Lengyelországból ekkor meginduló tömeges kitelepülésre hivatkozva már az egész magyarországi zsidóság kivándoroltatását sürgette.42 A fajvédő gondolat jegyében szervezkedő jobboldali radikálisok vezetője 1928-ig Gömbös Gyula, propagandafőnöke, szellemi vezére Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, aki szerkesztője volt a Szózat című fajvédő napilapnak. Gömbösék először a kormánypárt (Egységes Párt) radikális jobboldali platformját szervezték meg, majd 1923-ban leváltak és 1924-ben megalapították a „fajvédő” Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot. A Bajcsy-Zsilinszky Endre által megfogalmazott programban fontos helyet kapott a zsidó bevándorlás megszüntetésének, valamint a nem magyar állampolgárságú zsidók kiutasításának a követelése.43 Az 1926-os választásokon való sikertelen részvétel miatt a párt feloszlott. 1928-ban Bajcsy-Zsilinszky megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, amelynek programjában ugyancsak szerepelt az ország határainak lezárása a jövevények, különösen a zsidó bevándorlók előtt. A kormány nem beszélt a galíciai eredetű zsidóság kitelepítéséről. Haller István vallás- és közoktatási miniszter a nemzetgyűlés 1920. április 26-ai ülésén a következőket jelentette ki: „A zsidókérdést mi nem fogjuk megoldani akár az összes galíciaiak kitelepítésével. (Úgy van! Úgy van!) ... A zsidókérdés megoldva akkor lesz, ha kulturális és gazdasági téren arra a területre lesznek visszaszorítva, amely őket Magyarországon számarányuknál fogva megilleti. 39 Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. Harmadik kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája, 1920. 379. 40 Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. Első kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája, 1920. 146. 41 Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. Nyolcadik kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája, 1922. 156. ülés, 297. 42 „...ha Varsóból naponként ezer útlevelet adnak ki, zsidók részére Amerikába való kivándorlásra, akkor ... az egy hónapban 30.000, egy év alatt 360.000. Szóval, ha mi a lengyelországi példát követnők, ... három vagy négy év alatt elintézhetnők a zsidókérdést. (Úgy van! Balfelöl)” Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. Ötödik kötet. Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája, 1920. 432. 43 Lásd Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2012. 76.
