Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423
1443 politikai szempontokból elhibázottnak, igazságtalannak, a magyar jövőre is végzetesnek, a magyar nép leikétől idegennek ítélve.30 Az általános vitát követően az együttes bizottság február 6-án kezdte meg a javaslat részletes vitáját. Már a zsidónak tekintendők körét meghatározó 1. §-sal kapcsolatban nagy vita folyt. A liberális és a szociáldemokrata képviselők ellenezték az e szakaszban foglaltakat (hivatkozva a leszármazást igazoló iratok beszerzésének gyakorlati nehézségeire is), a faji elv alkalmazását; a kereszténypárti Makray Lajos is ezzel kapcsolatban enyhítéseket javasolt - a bizottság azonban csak az előadó által előterjesztett módosításokat fogadta el. A 2. §-t illetően az előadó szintén módosító indítványt nyújtott be. Egyes képviselők a kivételezések kiterjesztését javasolták a hadiárvákra és a nyugdíjas egyetemi tanárokra is; a bizottság azonban ezúttal is lényegében csak az előadói módosításokat fogadta el. A közjogi paragrafusra vonatkozólag az ellenzéki képviselők a zsidók választójogával kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet - a bizottság azonban e szakaszt is az előadó által beterjesztett módosítással fogadta el. Elfogadta a bizottság az egyetemi és főiskolai numerus claususra, valamint a földbirtok-politikai rendelkezésekre (a zsidók földbirtokszerzésének tilalmára és földbirtokainak telepítés céljaira való igénybevételére) vonatkozó szakaszokat. Ami a többi módosítást illeti, azok csaknem kivétel nélkül a törvényjavaslat szigorítását jelentették. A szigorítások többek között a honosítások, illetőleg a visszahonosítások hatálytalanításának a feleségre és a kiskorú gyermekre való kiterjesztésére, a társadalombiztosító intézetek önkormányzati szervei tisztikarának választása során, valamint a filmgyártó vállalatok vezetésében a zsidók arányának korlátozására, az állami egyedárusítás alá eső cikkek árusítására és a munkaközvetítésre a zsidóknak adott engedély visszavonására vonatkoztak. E szigorításokkal kapcsolatban az ellenzéki lapok már harmadik zsidótörvényről írtak... Ugyanakkor olyan módosítás is történt, hogy a vállalatoknál megüresedett helyekre külföldi állampolgárok csak az illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával alkalmazhatók.31 A MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY A képviselőház plenáris vitája A bizottság részletes vitája február 10-én fejeződött be, ezt követően a képviselőház plenáris vitája február 24-én vette kezdetét. Ezt megelőzőleg a február 16-án Imrédy lemondása után miniszterelnökké kinevezett Teleki Pál előbb a kormánypárt értekezletén közölte, hogy a zsidókérdés rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot változatlan formában fogja benyújtani, majd a képviselőház február 22-ei ülésén tartott bemutatkozó beszédében — miután emlékeztetett arra, hogy „én hoztam a numerus clausust, én tiltakoztam a törvényhozás másik házában [...] annak megszűkítése, hatásának tompítása ellen” — a törvényjavaslattal kapcsolatban a következőket mondta: „Ne gondolja azt senki, hogy egy olyan törvényjavaslat, mint a zsidótörvény előterjesztése, nem fájdalmas folyamat [...] súlyos lépésekre kell a nemzetnek magát elhatároznia, 30 Pesti Napló 1939. febr. 4. 8.; Új Magyarság 1939. febr. 4. 4.; KI XII. k. 513-524. 31 Pesti Hírlap 1939. febr. 7. 3-4., febr. 8. 6., febr. 10. 7., febr. 11. 7.; KI XII. k. 491-512.
