Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423
1442 LADÁNYI ANDOR vételezéseket. Ezt követően, február 4-én a minisztertanács megtárgyalta a kormány részéről javasolt módosításokat.28 Az együttes bizottság még aznap tartott ülésén előbb a miniszterelnök válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Megismételte a törvényjavaslat benyújtásának indokait, azokat egy új — alig érthető és értelmezhető — érvvel kiegészítve. Szerinte az elmúlt év szeptember-októberében „kitörölhetetlen emléket hagyott bennem az a kedélyhullámzás, amely a nemzeten végigment és amely különösen Budapesten és a nagyobb városokban vett erőt. Az a hisztérikusnak nevezhető lelkiállapot és azok a felfogások, amelyek akkor ebben a két valóban nehéz hónapban érvényesültek, és amelyek, sajnos, nagyon tekintélyes részben éppen a zsidóság ama köreinek magatartásából eredtek, amelyeket a javaslat érint, azt mutatták, hogy a legjobb akarat ellenére is a zsidóság idegállapotánál, egész lelki és testi konstrukciójánál fogva bizonyos kérdésekre máskép reagál, mint a lakosság nem zsidó része.” A miniszterelnök megismételte a törvényjavaslat alapelveit, majd rátért a kormány által elfogadható módosításokra. A zsidóság gazdasági és szellemi téren való térfoglalásának korlátozására irányuló rendelkezések nem módosulnának, a zsidónak tekintendők körének meghatározását illetően a félvérek és a vegyesházasságból származó gyermekek esetében lennének változtatások, a leginkább vitatott közjogi szakasz pedig úgy módosulna, hogy külön közjogi státus helyett a zsidók választójogát korlátoznák. Utána az igazságügy-miniszter ismertette az egyes, az előadó által beterjesztendő módosításokat: a zsidónak minősítendők, valamint a kivételezendők körének kiterjesztését (az utóbbit a hadiözvegyekre, az ellenforradalmi mozgalmak résztvevőire, a titkos tanácsosokra és az egyetemi tanárokra), a közjogi szakasz megváltoztatását (a választójog korlátozását az 1867. évi cezúra alkalmazásával) és új szakaszként az egyetemi és főiskolai felvételek szabályozását (az I. évre felvehető zsidó hallgatók számát 6%-ra csökkentve).29 Az együttes bizottság végül általánosságban 36:26 arányban elfogadta a törvényjavaslatot. A szavazatok megoszlásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Egyes napilapok — részben eltérő — közlése szerint a javaslatot megszavazták a kormánypárti képviselők, a jelenlévő kereszténypártiak (többen ugyanis még a szavazás előtt elmentek), a Nemzeti Reformpárt (a kormánypártból kivált Bornemissza-Mikecz-csoport) és a kormánypártból ugyancsak kilépett Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt képviselőinek többsége. A kisgazdapárti képviselők tartózkodtak (illetve néhányan kivonultak a szavazás előtt). Nem szavazta meg a javaslatot a disszidens képviselők egy része, a liberális és a szociáldemokrata képviselők, valamint több pártonkívüli képviselő (köztük gróf Bethlen István és gróf Sigray Antal). Rupert Rezső liberális képviselő terjedelmes különvéleményt nyújtott be, amely összegezte az ellenzéki képviselőknek a bizottsági vitában a törvényjavaslat ellen felhozott érveit, a javaslatot vallási, nemzeti, emberi, alkotmányjogi, történelmi, gazdasági és kül-28 MNL OL K 27 1939. febr. 4-ei ülés; Függetlenség 1939. jan. 31.6.; Pesti Napló 1939. febr. 4. 8. 29 A zsidók közéleti és gazdasági... 133-152.
