Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423
1438 LADÁNYI ANDOR önálló államban helyezkednek el”. Ezzel egyidejűleg a kereskedelemben, a gazdasági életben, a sajtóban, a szabad pályákon „egy új nemzedék, mégpedig tősgyökeres magyar és szellemében keresztyén nemzedék vegye át mindazt a helyet és szerepet, amely egy öntudatos népet a maga földjén megillet”. Ezt követően a püspök rámutatott a törvényjavaslat hibáira, az alkalmazás során az izraelita vallású zsidó és a zsidó származású keresztyén között nem tesz különbséget, valamint egységes közjogi testnek minősít az ország területén szétszórtan élő népcsoportot. Ezért a törvényjavaslatban mélyreható változtatásokat tartott szükségesnek: mindenkit ki kell venni a törvény korlátozásai alól, aki keresztyén családból keresztyénnek született; aki valamelyik keresztyén egyházhoz tartozik, de a törvényben a zsidó népcsoporthoz van sorolva, 20-30 év múlva, ha a magyarságnak és keresztyén erkölcsének példaadójelét adja, a törvény hatálya alól kivehető legyen; a törvény korlátozásai alól ki veendők a keresztyén egyházak felszentelt lelkészei, apácái, diakonisszái, világi tisztviselői; kívánatos az is, hogy a törvény rendelkezései alól kivételt kaphassanak a szellemi és művelődési érdemek alapján a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Corvin testület zsidó származású, keresztyén vallású tagjai. Végül pedig javasolta, hogy az államfő egyes személyek esetében — vallásuktól függetlenül — kivételt tehessen.22 Január 14-én több, a kormánypártból kivált tekintélyes képviselő (Bornemissza Géza, Kornis Gyula, Marschall Ferenc, Pesthy Pál, Sztranyavszky Sándor és Zsitvay Tibor), valamint az ellenzéki képviselők közül Bethlen István, Eckhardt Tibor és Tildy Zoltán az Imrédy-kormány politikáját élesen bíráló memorandummal fordult a kormányzóhoz. Ebben — a zsidókérdés rendezését szükségesnek tartva — megállapították, hogy a kormány javaslatával ezt a kérdést nem lehet megoldani, „mert amíg a kenyerüket elvesztő zsidók kivándoroltatásáról gondoskodás nem történik, addig a zsidóság kezéből a kenyeret kiütni, súlyos veszélyek felidézése nélkül nem lehet. [...] Sebeket üt, de gyógyításról nem gondoskodik [...] A jelenlegi zsidójavaslat nem a magyar ügyet szolgálja, hanem az alacsonyabb rendű indulatok kielégítését célozza.” - A memorandumra Horthy nem válaszolt, a disszidens képviselők többsége pedig a későbbiekben megszavazta a törvényjavaslatot...23 Január 16-án Csáky István külügyminiszter bemutatkozó látogatást tett Hitlernél. A beszélgetésről készített feljegyzés szerint érintették a zsidókérdést is, Csáky ezzel kapcsolatban megkérdezte, nem lehetne-e nemzetközileg megoldani e kérdést. Hitler ismertette a kivándorlás kérdésének pénzügyi megoldására vonatkozó tervét, és hangsúlyozta, hogy a zsidóprobléma nemcsak Németországra vonatkozik, a birodalom minden országot támogat, amely harcot indít a zsidók ellen. (Kánya Kálmán utódaként még 1938. december 10-én kinevezett Csáky berlini látogatására csak öt hét múlva került sor, akkor, amikor — Zsitvay Tibor emlékiratai szerint — már megkapta a minisztertanács felhatalmazását annak a bejelentésére, hogy Magyarország kész a Komintern-paktum aláírására, és hajlandó komoly megfontolás tárgyává tenni a Népszövetségből való 22 Lelkészegyesület XXXII. (1939. 5. sz.) 33-34. 23 Horthy Miklós titkos iratai. Bp. 1972. 205-211.
