Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ladányi Andor: A második zsidótörvény VI/1423
1434 LADÁNYI ANDOR Többen — így Pethő Sándor és Tombor Jenő — arra hívták fel a figyelmet, hogy az „őrségváltás” során az elbocsátott zsidók helyébe nem „tősgyökeres magyarok”, hanem idegenek fognak jönni (ami egyébként Szlovákiában 1940- ben be is következett). Bajcsy-Zsilinszky Endre hosszabb írásában megállapította, hogy van zsidókérdés, de azt nem lehet az egyetemes magyar kérdéstől elszakítva megoldani. Szükségesnek tartotta a zsidóság aránytalan gazdasági és szellemi befolyásának igazságos mértékre való visszaszorítását, de semmiképpen sem a német minta másolásával, a jogegyenlőség elvének megsértése és a kereszténység tanításának megtagadása nélkül. Nem helyeselte a faji elv általános érvényesítését, nem lehet lemondani a természetes asszimilációról, ne erőszakoljunk mesterséges disszimilációt (a zsidóság nem asszimilálható többsége azonban vándoroljon ki). Eckhardt Tibor a kisgazdapárt január 2-ai ülésén állást foglalt a zsidókérdés „átfogó és végleges” rendezése mellett, ugyanakkor hangsúlyozta a zsidókérdés és a földkérdés szoros kapcsolatát. „Nem lehetséges — mondotta —, hogy a nemzeti vagyon, a nemzeti jövedelem aránytalanul magas része aránytalanul igen kevés ember kezében legyen”, ezért „ a zsidó nagytőke és a mágnás-birtok adja át helyét a magyar parasztnak”. Részvénytársaság csak olyan vállalat lehet, amelynek részvénytöbbsége magyar kézben van. Mindennek azonban szerinte „tisztességes, emberséges és az egyforma elbánás elvét nem tagadó módon kell történnie”. A törvényjavaslat nyilvánosságra kerülésének hatásával kapcsolatban megemlítendő az is, hogy — akárcsak Bécsben az Anschluss után — több zsidó (köztük Liebermann Leó professzor) öngyilkos lett...16 Vélemények, állásfoglalások 1939 januárjában Több protestáns püspök újévi beszédében, nyilatkozatában foglalkozott a törvényjavaslattal. Ravasz László református püspök ezzel kapcsolatban a missziós munka folytatásának szükségességét hangsúlyozta; szeretettel kell körülvenni a zsidókat, mert négyezer esztendőn keresztül nem szerette őket senki. Raffay Sándor evangélikus püspök szerint a javaslat nem evangéliumi szellemű, „mert keresztyén szempontból képtelenség, hogy esetleg 50-60 éve volt keresztyén embert visszavessenek zsidónak,” és aggályosnak tekintette az állampolgárság elkobzását. Részletesebben is foglalkozott a törvényjavaslat kérdéseivel Révész Imre református püspök: „A zsidókérdés minden, még olyan erélyes és gyors megoldási kísérletét is, amely alapos reményt nyújt a magyar nemzeti szellem megtisztulására és a magyar nemzet gazdasági megerősödésére, a mammonizmussá fajult kapitalizmus hatalmának megroppantására, a magyar református egyház csak helyesléssel nézheti. Ugyanakkor azonban — tette hozzá — a magyar református egyház sohasem állhat be azok táborába, akik idegen hatás alatt, kritika és szükség nélkül faji mítoszt csinálnak a zsidókérdésből. [...] A Krisztus-16 Esti Kurír 1938. dec. 25. 3., 5.; Független Kisgazda 1939. jan. 8. 1-4.; Magyar Nemzet 1938. dec. 23. 1-2., dec. 24. 4.; Magyarország 1938. dec. 30. 5-6., dec. 31. 5.
