Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1417 rubel kedvezményt tartalmaz, Magyarország relációjában ez 2 milliárd. Ennek fejében Brezsnyev azt kérte, hogy a nyilvánosság előtt a magyar vezetés hallgasson az áremelésekről. A PB így is határozott. Az 1974 decemberi KB ülés és a az 1975 márciusi XI. kongresszus hivatalos dokumentumai a KGST és a szovjet relációban jelentkező problémákról mélyen hallgattak.97 A háttérben folyt azonban a kiútkeresés. A Gazdasági Bizottság elé készült elemzések szerint 1974-re a prognózisok bizonytalanná váltak, így kiszámíthatatlan volt az árhatások kockázata. A korábbi világgazdasági előrejelzésekkel szemben nem a Közös Piac, hanem az Amerikai Egyesült Államok térnyerés vált érzékelhetővé. Nyugat-Európa stabil növekedése megingott, a piaci folyamatokat a közös piaci országok nem tudták kézben tartani, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményrendszere nem bizonyult alkalmasnak az új problémák megoldására. Világszerte útkeresés folyt, miközben konkurencia harc bontakozott ki a GATT és az IMF között, amire a szocialista országoknak , nem volt hatása. Annyi bizonyosan látszott, hogy a növekedés lassul, csökken a kereslet, s nem volt kizárható a nyugati országok részéről az importot fékező intézkedések bevezetése. Ugyanakkor az exportorientáció, a tőkekihelyezési hajlandóság erősödött, vagyis kedvező hitelhez lehetett jutni. Ebben a helyzetben a szocialista országok közötti verseny erősödését várták, miközben Magyarország külkereskedelmi struktúrája kedvezőtlen és sebezhető volt, szocialista relációban sem ígért sok jót az árak változása. Szakértők szerint szükségessé vált a teljes magyar külgazdasági politika, sőt az exportstruktúra, valamint a KGST-n belül a helyzet sürgős közös felülvizsgálata. Nyugat-Európából a tőkebevonás jelenthetett kiutat, de megfogalmazódott az Egyesült Államokkal való kapcsolat erőteljesebb fejlesztése is. A külkereskedelmi árakkal kapcsolatban a bukaresti árelvhez ragaszkodás felülírta a világpiaci árakhoz igazodás szempontját. Egyre fontosabbá vált a tagországok érdekeinek figyelembe vétele. A Gazdasági Bizottság egy új elszámolási kör bevezetésével és a meglévő transzferábilis rubel kör fenntartása mellett tartotta volna napirenden a konvertibilis közös valuta megteremtését. A legfelső vezetés ezzel szemben úgy látta, hogy visszaállt a korábbi helyzet — amit Kádár már-már veszni látott —, amikor nehéz helyzetben a Szovjetuniót kompromisszumra lehet késztetni. Miután 1975 első felében a nettó adósságállomány 540 millió dollárral növekedett, és KGST-n belül is a tervezettnél nagyobb ütemben fogyott az aktívum98, ezért 1975 első felében a magyar fél mégis csak Moszkvához fordult annak érdekében, hogy a tervezetthez képest az 1976-1980 közötti években áruszállítások volumene további 500-600 millió rubellel növekedjen. Moszkva pedig valóban nem zárkózott el a kezdeményezés elől.99 97 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1971-1975 (Szerkesztette: Vass Henrik) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 885-895. és 912-943. 98 Szovjet relációban az árváltozások miatt a forgalom egyenlegben folyó áron már passzívumot vártak. A nyugati eladósodásról, az előremenekülésről 1. Földes György: i. m. 80-92. 99 MNL OL M-KS 288. f. 5/667. ő. e.
