Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1409 sem jelentett változást. Éreztette hatását az is, hogy Nyugat-Európával a tábor országai nem voltak versenyképesek a feldolgozott ipari termékek kínálatát és minőségét illetően, nem is beszélve a marketing elmaradottságától. De nemcsak Kelet-Nyugat viszonyában történt visszafordíthatatlan változás, hanem a KGST országok egymás közötti kapcsolatában is. Ennek világos előjelei már 1972. június 10-12-e között a XXVI. miniszterelnöki ülésszakon megmutatkoztak. Ugyan a komplex program végrehajtásáról volt szó, ám a hozzászólások szinte kizárólag a hosszú távú tervegyeztetés, a tudományos együttműködés, az energiaellátás, a vegyipar, és az ezekkel szorosan összefüggő gépgyártásra koncentráltak. Az ár-valutáris-pénzügyi és jogi kérdésekben való előrehaladás óhaja csak nagy általánosságban fogalmazódott meg. Koszigin világossá tette, hogy a Szovjetunió hosszú távon nem tudja biztosítani a tagországok energiaellátását, a kis országok növekvő olajigényét az arab országokból kell kielégíteni, illetve az atomerőművek építésére kell koncentrálni. A Közös Piaccal kapcsolatosan a mielőbbi közös álláspont kialakítását szorgalmazta a külön utas megoldásokkal szemben. Fock Jenő ugyan hangsúlyozta a részleges konvertibilitás bevezetésében való mulasztást is és azt, hogy a belső árak és a nemzetközi árak közötti összehasonlításra még nem értek meg a feltételek, de ezek nála is másodlagosak voltak az energiaproblémák mögött. Mint ahogy a környezetvédelem intenzív és közös vizsgálatának kezdeményezése is. Miután Kuba bejelentette csatlakozási szándékát, továbbá Korea, Jugoszlávia megfigyelőként részt vett az ülésen, továbbá tárgyalások kezdődtek más országokkal, Fock igyekezett a figyelmet a külső partnerekkel, elsősorban a Közös Piaccal való tárgyalások felé terelni. Ezt szerinte nemcsak a Közös Piac bővítése, a valutaválság, a nemzetközi monetáris piac reformja indokolta, de a szovjet-nyugatnémet, lengyel-nyugatnémet szerződések ratifikálása, az NDK-NSZK, a Csehszlovákia- NSZK közötti tárgyalások megindulása, a szovjet-amerikai csúcstalálkozó, egyáltalán az Európai Biztonsági Értekezlet által teremtett hangulat is.80 Október végére a KGST VB a krimi találkozót követően mégis úgy döntött, hogy a KGST és a Közös Piac közötti viszony tisztázására vonatkozó munkát visszautalja a tagországokhoz. Napirendre legfeljebb 1973-ban kerülhetett a téma.81 A KGST tehát a belső érdekellentétek következtében nem volt képes megelőző lépések megtételére az olajválság előtt. Miután a Szovjetunió nem készített javaslatot, kérdés, hogy érdekelt volt-e egyáltalán ilyen lépések megtételében? 1973. október 11-ei keltezéssel szakértői elemzés született a KGST-n belül és a világgazdaságban lejátszódó folyamatokról.82 Ennek háttere az volt, hogy a KGST 1973. június 5-8-a között lezajlott XXVII. ülésszakán Koszigin szovjet 80 MNL OL M-KS 288. f. 24/1972/44. ő. e. 81 MNL OL M-KS 288. f. 24/1972/45. ő. e. A KGST VB 60., 1972. október 24-26-ai ülése. A Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatos magyar álláspont az volt, hogy az ne a nagy volumenű beruházásokat finanszírozza, hanem az integrációs programokhoz szorosan kapcsolódó beruházásokat. A magyar álláspont egy újabb általános vagy speciális alap létrehozását fékezni igyekezett, illetve ezekben való részvételt kikerülni elsősorban a komplex programok anyagi terheinek minimalizálása miatt. 82 MNL OL M-KS 288. f. 24/1973/34. ő. e.
