Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1408 FEITL ISTVÁN nek, és Karádi Gyulának, a Tervhivatal elnökhelyettesének előterjesztésében. Ez az elképzelés az egyetlen irányt az export-orientált gazdaságpolitika megvalósításában látta, ami az exportképesség általános fokozásától, a növekedéshez szükséges nyers- és alapanyagok biztosításától, a műszaki-tudományos követelmények megteremtésétől, a fejlett országok mércéjének alkalmazásától remélte a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségét, sőt az egyensúly fenntartását is. Ugyanakkor szocialista relációban a piaci reformot csak a 15 éves tervidőszak végére prognosztizálta. Dinamikus fejlődést csak abban az esetben tartott elképzelhetőnek, ha az egész iparpolitikát tudatosabban és erőteljesebben exportra hangolja a kormány. Ehhez persze a hetvenes évek végére a KGST-n belül is ki kellett volna alakulni a termelési együttműködések mellett az áru- és pénzviszonyoknak, szerepet kellett volna adni a multilaterális kapcsolatoknak és a részleges konvertibilitásnak.77 A IV ötéves terv (1971-1975) előirányzatai azonban ezt nem támasztották alá. Egyes elemzők a KGST együttműködés ún. intenzív szakaszára való áttérést legfeljebb az 1975-1980 közötti évekre tették.78 A világgazdasági fordulat hatása A tőkés világban 1973-ban felgyorsult infláció és ezzel egyidejűleg az olajárak jelentős emelkedése semmissé tette a korábbi egyenletes fejlődésre építő szocialista szakértői prognózisokat. Az árváltozások nagyarányú cserearányromlást eredményeztek. A helyzetet súlyosbította, hogy a Közös Piac által 1974- ben bevezetett és három éven át fenntartott behozatali tilalom a vágómarha és marhahúsexport súlyos visszaesését eredményezte nemcsak Magyarország, de Lengyelország és Románia számára is. Általában sem enyhült számottevően Nyugat-Európa protekcionizmusa és ebben Magyarország belépése a GATT-ba (General Agreement on Tariffs and Trade) 1973-ban,79 vagy a helsinki-folyamat 77 E variáns szerint a tőkés nettó adósságállomány 1,2 milliárd dollárral emelkedne, az áruforgalom egyenlege 1975-től aktív lenne. 78 P Bozyk: A KGST együttműködés és a gazdaság intenzív szakasza (Ism.: Makaruk Ludwik) Közgazdasági Szemle, 1971. 5. sz. Figyelemre méltó Kozma Ferenc elméleti feladat-összefoglaló elemzése, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az integráció előtt tartós akadály a nemzetgazdasági szerveződés makacs fennmaradása és védelme. A feladat az, hogy ezeknek a rendszereknek megvitassák a lebontási lehetőségét. Ez a szint az akadálya például annak, hogy a vállalatok közötti kapcsolatok kialakulhassanak, hogy „szocialista intemacionális” vállalatok létesüljenek. Kozma Ferenc a KGST-t világgazdasági régiónak tekintette, amely kollektív önvédelemre szorul. A nemzetgazdasági szint lebontása itt is elméleti és gyakorlati feltétele a közös fellépés felismerésének, a nemzeti (pl. pénzügyi) védelmi rendszerek legalább koordinációs szintű megteremtésének. Kozma Ferenc már-már kimondta, hogy a KGST országok között jóval erősebb nemzetgazdasági kötöttségek élnek, mint a tőkés világgazdaság egészében, ezen belül a szuverenitásukat korlátozni képes Közös Piacban. (Kozma Ferenc-. A Komplex Programról és a közgazdasági kutatások feladatairól. Közgazdasági Szemle, 1971. 11. sz.) 79 Ami az előzményeket illeti, Csehszlovákia alapító tagja volt a szervezetnek, 1959-ben Lengyelország bejelentette, hogy minden előzetes KGST egyeztetés nélkül csatlakozni fog a GATT-hoz, Magyarország pedig előzetes tájékoztatást adott súrol, hogy megfigyelői státuszt kíván elérni. (Románia már 1957-ben kérte ezt a státuszt és 1965-ben már részt vett a GATT 22. ülésén.) Ezt követően a magyar fél szorgalmazta a közös fellépést mindenekelőtt a Szovjetuniónak, de ezek a javaslatok süket fülekre találtak mindaddig, amíg 1966-ra mind hazánk, mind Bulgária elnyerte a megfigyelői státuszt. A hivatalos GATT csatlakozási tárgyalások 1970. december 2-án kezdődtek. Ez azt a véleményt erősítette meg a szovjet félben, hogy a vámnélküli övezetre vonatkozó javaslatra a magyaroknak csak a GATT-hoz való csatlakozás miatt volt szüksége. Ez részben így is volt.
