Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1407 Bankra és az Országos Anyag- és Árhivatalra bízta. Ugyanakkor a gyakorlat a kétoldalú kormányközi egyeztetések irányába tolódott el, ahol a vállalatok közvetlen együttműködési szintjének fejlesztése azonban már alig került szóba. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar gazdaságpolitikában ilyen körülmények között nemcsak folytatódott, hanem megerősödött a nyugati külgazdasági orientáció. Ennek nemzetközi feltételei javultak. 1971. augusztus 12-én aláírásra került a szovjet-nyugatnémet egyezmény és folytak a lengyelnyugatnémet tárgyalások, illetve napirendre került a csehszlovákokkal és a keletnémetekkel való tárgyalás is. Alig több mint egy héttel ezután a Varsói Szerződés országainak vezetői Moszkvában ezt igen jelentős fejleményként értékelték. A Szovjetunió az NSZK-val való gazdasági kapcsolatok bővítése elé nem gördített akadályt, de az egyeztetésre igényt tartott. A magyar vezetés nem tett kezdeményező külpolitikai lépést, de a folyamatot a diplomáciai síkon támogatta.72 Még ez előtt 1971 januárjában sikerült megállapodni a Német Szövetségi Köztársasággal a nácizmus üldözöttéinek kártalanításról. Ebben kb. 64 ezer személlyel számoltak és 100 millió márkában (820 millió forintban) állapodtak meg, amit az NSZK három év alatt utal át Magyarországnak.73 1971 májusában sor került az első kötvény-kibocsátási akcióra.74 Sem a tőkés adósság növekedése, sem Brezsnyev főtitkár 1972. februári kemény bírálata, sem a KGST VB rá következő ülése nem térítette el ettől az úttól Kádárékat. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a fizetési mérleg romlását időlegesen sikerült megállítani, továbbá nem volt kilátás a szocialista táboron belül az energetikai nagyberuházások magyar finanszírozásának másként való megoldására.75 Nem is szólva arról, hogy a kelet-nyugat közötti kereskedelem éppen ezekben az években mutatott gyorsuló fejlődést a KGST és a fejlett tőkés országok között. Amíg az elmúlt évtizedben ennek volumene 8-9%-kal, addig 1972-ben ez 15%-kal, 1973- ban 20%-kal, 1974-ben 11%-kal emelkedett.76 Általánosan jellemző volt a nyugati behozatali többlet és a keleti deficit növekedése. A KGST határozat alapján meglódult hosszú távú tervezés is ebben az irányba fordult. A Gazdasági Bizottság 1972 elején tárgyalta az export-orientációjú gazdasági stratégia kérdéseit Baczoni Jenőnek, a tervezés egyik vezetőjé-72 MNL OL M-KS 288. f. 5/525. ő. e. 73 Kisebb összeget jelentett az orvosi kísérleteket elszenvedők kárpótlása (mintegy 600 fő), amelyre 6,25 millió márkát szántak. (MNL OL M-KS 288. f. 15/200. ő. e.) 74 A KGST-n belül a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása, illetve e bank feladatai között a hosszúlejáratú hitelek kötvénykibocsátással való finanszírozásának szerepeltetése a nyugat-európai tőkepiacon nagy érdeklődést váltott ki. Ez a magyar pénzügyi szervek számára a tárgyalásokat megkönnyítette. Ezt kihasználva a Magyar Nemzeti Bank 1971 májusában — a szocialista országok között elsőnek — 25 millió dollár értékű kötvényt bocsátott ki saját nevében garancia nélkül — de a kormány jóváhagyásával — 10 éves időtartamra úgy, hogy a tőkevisszafizetés a 6. év végétől öt egyenlő évi részletben történt. A kamatteher mintegy évi 9% körül alakult, ami 1%-kal magasabb volt, mint a rövidlejáratú hitelek terhei. A szervező csoport három bankból tevődött össze: az angol National Westminster Bankból, a Morgan Grenfell Bankházból és a szovjet állami tulajdonban lévő Moscow Narodny Bankból. (MNL OL M-KS 288. f. 24/1971/2. ő. e.) 75 L. erről részletesen Földes György: i. m. 65-71. 76 Szita János: Az Összeurópai gazdasági együttműködés kérdései. Kossuth Könyvkiadó, 1977. 10. A világgazdasági trendekre lásd Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1945-1989) IKVA Kiadó, Budapest, 1992, 186-287.
