Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
egyezés.”59 Nyers Rezső és Apró Antal határozott álláspont megfogalmazására tett javaslatot, de Fock Jenő úgy is, mint a tárgyaló delegáció vezetője ezt irreálisnak látta. Abban maradtak, hogy nem szabad olyan döntésbe beleegyezni, ami a kérdések megvitatása nélkül lezárja a vitát. A végleges határozatba bele kell erőltetni a valutakonvertibilitás megteremtését, a nemzetközi szervezetekkel való közös politika kialakításának szándékát. A végleges közös dokumentum határidejének csúsztatására vonatkozó taktikai javaslatot a PB a delegációra bízta. 1970. május 12-14-én került sor a KGST XXIV ülésszakára. A tárgyalás alaphangját a szovjet miniszterelnök adta meg. Koszigin elutasítóan, helyenként gúnyosan fogalmazott az áru- és pénzviszonyokra alapozódó magyar koncepcióról. A lengyel miniszterelnök Fock Jenő meglepetésére papagájként ismételte a szovjet álláspontot. A magyar pozíció nemcsak egyedül maradt, de időnként Focknak azért is harcolni kellett, hogy hozzászólását elmondhassa. A bank-kérdésben, amit a magyar fél kérésére tűztek önállóan napirendre, a lengyel miniszterelnök, mint levezető elnök nem hagyta szóhoz jutni a magyar delegációt. A magyar javaslatokat ugyancsak lesöpörték az asztalról. A Politikai Bizottság 1970. május 19-én értékelte az ülésszak eredményeit. Fock Jenő a KGST-csúcs hangulatát így érzékeltette a PB tagjai számára: „Az integrációval kapcsolatban: a magyar állásponttal egyedül maradtunk. Még annyi megértés sincs iránta, mint egy évvel ezelőtt volt. Hogy ez miből fakad, nehéz eldönteni. Az a benyomásom, hogy a szovjet elvtársakat most jó néhány kérdés nyomja: a kambodzsai helyzet, az NDK-NSZK tárgyalás, és azon kívül a románokkal való vita. Ha emellett kialakult volna egy lengyel-magyar, más oldalról egy NDK-bolgár vita, nehéz lett volna abban megegyezni, ami elő volt készítve, másrészt a szovjet elvtársaknak politikai tárgyalásai voltak ... De amilyen formában beszéltek ezekről a gondolatokról, a pénz, az áru, a külkereskedelem, a bank, a hitel, a valuta szerepéről, szinte lesodorták az asztalról, - régen nem lehetett hallani. Teljes meg nem értés uralkodott.”60 Fock Jenő szerint egy négyszemközti beszélgetésen a lengyel kormányfő azt mondta, hogy a szovjetek hajlíthatatlan álláspontja miatt adták be a derekukat. „Ha az igazságot akarom mondani, akkor meg kell jegyezni, hogy csehszlovák vélemény, mint olyan, jelenleg nincs” - tette hozzá zárszavában. A magyar delegáció leforrázva, rossz hangulatban tért haza. A PB dodonai álláspontot foglalt el. Nyers Rezső hozzászólása nyomán a magyar álláspont elvileg nem változott, képviseletéről azonban belátható ideig lemondtak, és kétoldalú tárgyalássorozaton sem látták értelmét az ügy erőltetésének. A magyar fél lényegében beadta a derekát, fel sem vetődött egy tartós, román típusú konfrontativ magatartásra való áttérés, bár az apró lépések taktikájának lehetőségé fenntartották maguknak Kádárék. MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1401 59 MNL OL M-KS 288. f. 5/516. ő. e. 60 MNL OL M-KS 288. f. 5/518. ő. e.
