Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1400 FEITL ISTVÁN vámjavaslattal szemben, ezért Budapest vámszakértői tanácskozást szervez, ahol a vámmentes övezetre vonatkozó magyar javaslat megvitatására kínálnak lehetőséget.55 A Politikai Bizottság 1970. március 10-én a Gazdasági Bizottság jelentését megismerve úgy döntött, hogy újabb kétoldalú megbeszélésekkel kell kísérletezni, beleértve ebben az illetékes párt-KB titkárokat is. A reformjavaslat mellett azonban továbbra is kitartott.56 Látható volt, hogy hamarosan magas szintű találkozóra kerül sor, ahol döntenek nemcsak a tempó, de a tovább vizsgálandó kérdésekről is. Márciusban viszont a várakozásokat felülmúlva sikerült a Koszigin-Fock miniszterelnöki találkozó.Az 1971-1975 közötti időszakra jelentős nyersanyagnövekményt sikerült elérni, miközben a szovjetek ígéretet tettek a magyar gép-, élelmiszer-, és gyógyszerexport emelésére. Az 1975 utáni együttműködési megállapodások is kedvező képet mutattak. Ugyanakkor a szovjet miniszterelnök célzást tett arra, hogy a Komplex Program elfogadását nem csúsztatni, hanem gyorsítani akarják és nem kívánják megvárni a rövidesen esedékes román elnökség idejét.57 Ezzel együtt a magyar vezetés nem bízva a KGST-reform esélyeiben a Nyugat felé nyitó, onnan erőforrásokat bevonó külgazdasági stratégia mellett kötelezte el magát.58 A Gazdasági Bizottság 1970. április 6-ai ülésén már csak 15 éves távlatban látta megvalósíthatónak a szovjet blokk gazdasági integrációja „magasabb minőségűvé” válását., Ezzel szemben a világgazdaságban tartós növekedést, prosperitást várt olyan tőkejövedelmekkel, amelyek értékesülésre várnak a szocialista és a harmadik világban. Ennek megfelelően a hazai gazdaság elé a nemzetközi versenyképességet mércéjét kell állítani. Exportorientált országban gondolkodtak. Az ipar átépítése mellett megfogalmazódott a mezőgazdasági és élelmiszeripari expanzió megindítása. Ez a stratégia folyamatos középlejáratú áthidaló dollárhitelekkel és vegyes vállalatokban való erősödő részvétellel kalkulált. A Közös Piac lehetőleg kölcsönös elismertetését ajánlotta a politikai vezetés számára, továbbá a Világbankba és a Valutaalapba való belépést. Hogy a KGST reformprogramjától mi volt várható, az 1970. május közepén, a felső szintű találkozón fekete-fehéren kiderült. A Politikai Bizottság 1970. április 21-én tárgyalt a KGST ülésen követendő magatartásról. A Nyers Rezső, Apró Antal, Bálint József által jegyzett előterjesztés leszögezte: „Az integráció gazdasági szisztémáját illetően még nem alakult ki egységes és végleges állásfoglalás az országok részéről. így a KGST XXIII. ülésszaka által megállapított időpontra — 1970 végére — nem várható a gazdasági együttműködés legfeljebb a gazdaság mechanizmusának kialakítása és nem hozható létre az integráció érdemi kibontakoztatásához szükséges meg55 MNL OL M-KS 288. f. 24/1970/51. ő. e. Ez a tanácskozás lezajlott, eredményt azonban nem hozott. A KGST országok részvevői ellenezték a vámmentes övezet megteremtését. 56 MNL OL M-KS 288. f. 5/513. ő. e. 57 MNL OL M-KS 288. f. 5/514. ő. e. 58 E politikára és nyílt: vállalásának magyarázatára 1. Földes György: i. m. 62-65.
