Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377

MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1397

téneres szállítási rendszer egyezmény, együttműködés a polgári repülésben, idegenforgalom fejlesztése);

5. posta és hírközlés (ezen belül a műsorsugárzás is);

6. környezetfejlesztés (régiók kialakítása, egységes fejlesztése, szennyeződések kiküszöbölése.

Nagy kérdés volt, hogy egy ilyen kezdeményezéssel rést lehet-e ütni az ellenállást tanúsító országok falán?

A vereség

Időközben elodázhatatlanná vált a következő, 1971-1975 közötti ötéves terveket előkészítő nemzetközi egyeztetetések megindítása. Vajon érvényesíteni lehet-e a kötetlenebb, új, vállalati szereplős módszert bizonyos elemeit? A tárgyalások világossá tették, hogy ez az esély elveszett. A frontok megmerevedtek. A szoros, részletes egyeztetés híve maradt az NDK, Bulgária, Szovjetunió, Románia, ezzel szemben állt a lengyel, magyar, csehszlovák álláspont. Még abban sem sikerült egyezségre jutni, hogy a kontingens nélküli forgalomnak milyen legyen a súlya. A Szovjetunió, Mongólia, Románia, NDK, Bulgária ezt lényegtelen, erősen korlátozott körben képzelte el, hiszen ez a felfogásuk szerint sértené a tervszerűséget. A három „reformország” ezzel szemben nagy jelentőséget tulajdonított ennek, és növelte volna arányát. A tárgyalások azonban már csak azért sem érinthették a kétoldalú és többoldalú egyeztetések gyakorlatát, mert abban a gazdasági nehézségekkel küszködő Csehszlovákia és Lengyelország sem kockáztathatott túl sokat.

A Gazdaságpolitikai Bizottság 1970. február 16-ai ülésén50 világosan látták, hogy a tervalkuk a régi mederben bonyolódnak le.51

Hol állt a többi kérdés 1970 elején? Az aktív közös vámpolitika kialakításával a többség nem értett egyet, egyes országok számára ez kifejezetten hátrányos is lett volna (Szovjetunió, NDK, Lengyelország). Ennek ellenére egyes országok hozzákezdtek a kérdés tanulmányozásához.

Annyit sikerült elérni, hogy a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hitelrendszerének tökéletesítésével a tagországok egyetértettek, de a tartósan adós pozícióban lévő Bulgária és Mongólia igyekezett az intézkedéseket hátráltatni és maguknak kivételes elbánást biztosítani.

Sikernek volt tekinthető, hogy az országok támogatták egy új szervezet, a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozását. Nem sikerült megállapodni azonban abban, hogy a bank milyen célokat támogasson. A közös érdekeltségű beruházások preferálása mellett volt a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és Magyarország. Más országok a maguk számára fontos területeken láttak volna szívesen kölcsöntámogatást. Még abban sem jutottak közös nevezőre, hogy a hitelnyújtásban milyen szerepet kapjon a gazdaságosság szempontja.

50 MNL OL M-KS 288. f. 15/179. ő. e.

51 Időközben az 1971-1975 közötti évekre vonatkozó tárgyalások eredménnyel zajlottak és megerősítették azt a benyomást, hogy a régi módszerekkel hosszú távon eredményt lehet elérni.