Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A SZOVJET-MAGYAR JÓ KAPCSOLATOK ... 139 mint azok és összehasonlíthatatlanul önzetlenebb, mint azok." Morozov szerint a kurucok között nincsenek hozzá hasonló vezetők - pedig vele és néhány, megközelítőleg ilyen formátumú vezérrel, „10 kis Rákóczi"-val ki lehetne szorítani a németeket Magyarországról. A cikk e szakaszának végén Illés ekként ismertette és idézte Morozov összefoglaló értékelését a magyar urakról: „1712-ben azt írta Morozov, hogy Rákóczit nem a német győzte le, hanem a magyar urak politikai rövidlátása és határtalan önzése. »Ha a magyarság nem talál jobb és önzetlenebb vezetőket, akkor a német szőröstől-bőröstől felfalja Magyarországot.« Ezzel a jövendöléssel végződnek Morozov feljegyzései." A kitalált dokumentum funkciója a cikk e részénél nyilvánvalóan az volt, hogy az olvasóknak mégmutassa: a 18. század elején a szabadságharcot támogató oroszok küldötte, képviselője értette meg és értékelte helyesen Rákóczi „haladó" belpolitikai és külpolitikai nézeteit, törekvéseit (az utóbbiakat Bercsényivel együtt), nem pedig a kuruc erőknél tevékenykedő magyar urak. Az ő politikai rövidlátásukkal és önzésükkel szemben Morozov Rákóczi távlatos politikai gondolkodását és önzetlenségét méltatta, ami arra is alkalmas lehetett, hogy érzékeltesse a kuruc katonai-politikai elit tagjainak és a szabadságharc vezetőjének kvalitásai közti különbséget, a fejedelem kiválóságát. Figyelemre méltó, hogy a kitaláció különböző változatainak közreadása során Illés — minden bizonnyal nem függetlenül a magyarokat megcélzó szovjet propaganda aktuális szempontjaitól19 — miként növelte a „magyar urak" felelősségét a Rákóczi-szabadságharc vereségéért. Az 1944 áprilisában megjelent Igaz Szó-cikkben csak ennyit írt: „Rákóczit legyőzte a német és - az árulás".2 0 A szeptemberi Magyar Újság-szövegben már rámutatott az árulókra: „Rákóczit eladták az urak" a németnek,2 1 1945 elején pedig — ha nem is a saját véleményeként, hanem a (soha nem élt) naplóíró értékelését ismertetve — azt állította: nem a németek győzték le a szabadságharcot, hanem a magyar urak helytelen politikája volt az oka a vereségnek. E mozzanatnál a kitalált figura szerepeltetésére, álláspontjának bemutatására nagy valószínűséggel részben azért volt szükség, mert Illés úgy ítélte meg: 20. századi szerzőként egy történelmi tárgyú cikkben nem célszerű közzétennie olyan véleményt, amely nagymértékben ellentmondott volna a szabadságharc vereségének okait tárgyaló történettudományi munkáknak. Ez ugyanis csökkenthétté volna az ábrázolás egészének hitelét, ezáltal pedig az ezzel is terjesztett propaganda hatásosságát. Részben pedig valószínűleg azért, mert a kitalált személy feljegyzéseit záró jövendölést Illés 1945 elején a korabeli magyar újságolvasóknak szánta egyfajta figyelmeztetésül. Ám ezt a Rákóczi-szabadságharc különféle mozzanatait „helyesen" értékelő orosz tiszt véleményeként megjelenítve, azt is érzékeltethette a propagandával megcélzottaknak, hogy akárcsak a 18. században, a II. világháborúban is az oroszok, illetve a Szovjetunió döntéshozói ítélik meg jól a magyarság érdekeit (amely nézetek éppen az Új Szó hasábjain jelennek meg), ekként is igyekezve növelni eszméi terjesztésének hatékonyságát. Morozov jövendölésének beteljesülését az 1945. februári cikk írója 19 Vö. Kassai Géza: 1941. február 5. Új Szó 1945. február 6. 2. 20 Illés B.: Pásztortűz i. m. 4. 21 Illés B.: Pásztortüzek i. m. 4.
