Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1392 FEITL ISTVÁN golok a mezőgazdasági termékek árát akarták emelni, a magyar és lengyel álláspont a világpiaci árak alapulvételét szorgalmazta. Az árak kérdésében tehát eltértek az álláspontok, kilátás sem mutatkozott az egyetértésre. Ez rossz ómen volt a magyar áttörési pont, tehát a pénzügy szféra reformjának jövője szempontjából. A határozat nagy része ugyan a hagyományos keretek közötti együttműködés köréhez tartozott, a Politikai Bizottság mégis elégedett volt. A KGST- csúcs végül is a hazai gazdasági reform nemzetközi, benne szovjet fogadtatását illetően sem volt kedvezőtlen. A testület intenzív és sokoldalú szakmai munka mellett döntött, nem akarta feladni kezdeményező szerepét. (Maga a KGST VB is rövid határidőt szabott a program kidolgozására.39 A munka mintegy 250 témára bontva indult el, a tagországok megkezdték javaslataik elkészítését.) A sikert Apró Antal összekapcsolta a Varsói Szerződés kérdéseiben mutatkozó kedvező fejleményekkel, amely a csehszlovákiai bevonulás utáni feszültség enyhülésének tartósságát bizonyította. A Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-i budapesti csúcstalálkozóját Kádár János is óriási jelentőségűnek tekintette40. Azért mind Kállai Gyula, mind Fock Jenő óvott attól, hogy a nyilvánosság előtt diadalittas nyilatkozatok hangozzanak el.41 A PB beavatott tagjai tisztában voltak azzal, hogy a neheze csak ezután következik. 1969 első felében szabad utat kapott a magyar reformkoncepció a nyilvánosság előtt. Maga Magyarország KGST-képviselője, Apró Antal jelentetett meg könyvet még 1968-as keltezéssel, a Közgazdasági Szemlében pedig Csikós-Nagy Béla foglalta össze a magyar javaslatot.42 A legjelentősebb mű Ausch Sándor akadémiai doktori értekezésének közzététele volt,43 amely minden korábban napvilágot látott elemzésnél határozottabban mutatott rá a nemzeti és nemzetközi reform egymásrautaltságára, a tervutasításos rendszerek és a piaci típusú integráció kibékíthetetlenségére, minden korábbinál következetesebben kiállt a szabályozott piacgazdaság KGST méretekben való kiterjesztésének programja mellett. Ausch könyve az elemeiben összekapcsolódó nemzetközi piaci reform magyar koncepciójának alapműve volt. 39 „A KGST soron következő XXIV ülésszakát 1970. I. negyedévében Varsóban kell összehívni. Ezen az ülésszakon meg kell vizsgálni az előirányzott feladatok teljesítésének menetét, valamint a KGST Végrehajtó Bizottsága által az ülésszak elé megvizsgálás és jóváhagyás céljából előterjesztett konkrét javaslatokat az egyes kérdésekkel kapcsolatban.” (MNL OL M-KS 288. f. 5/489. ő. e.) 40 L. erre a PB 1969. március 24-ei ülését. (MNL OL M-KS 288. f. 5/486. ő. e.) Ezen öt katonai okmány mellett felhívást is elfogadtak Európa népeihez a béke megvédése érdekében. 41 Kállai Gyula bírálta a Magyar Nemzet ilyen jellegű vezércikkét. (Nemcsak a Népszabadság, de a Magyar Nemzet is teljes terjedelmében hozta az 1969. április 27-ei számában a KGST csúcsról készült közleményt. Másnap Vig István: Új fejezet címmel jelentetett meg vezércikket, amely a KGST eddigi tevékenységéről szuperlatívuszokban nyilatkozott, a jövőt illetően pedig határtalan optimizmussal új távlatok megnyílását vizionálta.) 42 Apró Antal: A KGST-országok gazdasági együttműködése és a magyar népgazdaság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. Csikós-Nagy Béla: A KGST-országok közötti együttműködés továbbfejlesztésének kérdései. Közgazdasági Szemle, 1969. 2. sz. 43 Dr. Ausch Sándor: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969.
