Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A SZOVJET-MAGYAR JÓ KAPCSOLATOK ... 137 uralkodó ellen. Az Illés Béla által ismertetett 1706-os „Rákóczi-levél"-ben pedig kurziválással is kiemelt, fontos elem, hogy — hasonlóan a Kossuth Rádió idézett, 1943. március 28-ai adásának szövegében megfogalmazottakhoz1 6 — a kelet-európai népek németellenes összefogását javasolja és Magyarországot egyfajta védőbástyának szánja, ám pontosan ellentétes funkcióval, mint amilyet ennek korábban nemegyszer — így a II. világháborús antibolsevista politikusi megnyilatkozásokban, a propagandában is — tulajdonítottak.17 Az új koncepció szerint ugyanis Magyarország nem általában a Nyugat vagy éppen a németség védője lenne Kelet felé, hanem a Kelet védője a Nyugat felé, konkrétan a német hódítókkal szemben. A kitaláció e részleteit a Rákóczi-szabadságharccal behatóbban foglalkozók számára valamelyest hitelesíthette az, hogy Márki Sándor Nagy Péter cár és II. Rákóczi Ferenc szövetsége 1707-ben című, 1913-as műve lapjain ismertetett olyan dokumentumokat, amelyekben a magyar szabadságharc vezére az Illés-cikk hasábjain bemutatott „levelek"-ben megfogalmazott gondolatokkal rokonítható elképzelésekkel fordult a cárhoz. A fejedelem 1707-ben I. Péterhez küldte Nedeczky Sándort és a neki adott részletes utasításokban többek között az a terv is benne foglaltatott, hogy az orosz uralkodó „Fordítsa fegyvereit Ausztria ellen, amely hozzá, mint ezentúl is fogja tapasztalni, mindig hűtelen lesz. Győzelme után adjon új királyt Magyarországnak, mely minden más országnál jobban segítheti a keleti birodalom megalapításában."1 8 16 L. ehhez e munkám 1. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 17 Pl. egy 1941-es írásában Hóman Bálint ezt állította: „Ha a Szovjet — mint egykor Mohács előtt a nyugati keresztény világot ostromló török hatalom — szövetségesekre talált is Európa nyugatán, a keleti szellemű és keleti erkölcsű bolsevik állam képében újra Kelet döngeti Nyugat kapuit s a magyarságot a keleti erőkkel szemben önként vállalt történeti hivatása kötelezi a küzdelemben való részvételre." Hóman Bálint: Magyar sors - magyar hivatás. Múlt és jövő. Athenaeum, Bp. 1942. 138. Egy másik, szintén a II. világháború idején keletkezett szövegében pedig ez olvasható: „A német erőt egységbe foglaló hatalmas Német Birodalom a magyarság természetes hátvédje, az erős és egységes Magyarország a németség védőbástyája a keleti erőkkel szemben vívott közös küzdelemben." Uo. 156. Kállay Miklós 1942. jún. 18-i rádióbeszédében így fogalmazott: „A történelem rendelése volt küldetésünk Európa keleti végvárán, hogy ebből a végvárból védjük mindig, egyedül, magunkra hagyatva a Nyugatot. [...] Ma megint történelmi küldetést teljesítünk. [...] de ma nem harcolunk egyedül." Kállay Miklós: „Köszöntöm ma Magyarország Kormányzóját!" Rádióköszöntő Kormányzó Urunk születésnapján, 1942. június 18. In: A magyar nép a nagy viharban. Kállay Miklós miniszterelnök kilenc beszéde. Athenaeum, Bp. 1942. 80. L. még ált. pl. Terbe Lajos: Egy európai szállóige életrajza. (Magyarország a kereszténység védőbástyája.) Egyetemes Philologiai Közlöny 60. (1936) 324-329. 18 Dr. Márki S.: Nagy Péter i. m. 33. Az Új Szó-cikkben ismertetett koncepcióval rokonítható elgondolások felfedezhetők a Nedeczky Sándornak adott általános utasításokban is, ezek szerint I. Péter „északi monarchiája", „a keleti uralom kevesebb munkával sohasem érhetne célt, mint ha Magyarország elszakadna az ausztriai uralomtól, mely alatt ezt a szándékot elő nem segíthetné. Mert a római király sohasem fogja őszintén megengedni, hogy a cár hatalma keleten gyarapodjék, míg a magyar király ezt örömest előmozdítaná már azért is, hogy az osztrák iga alól felszabadulva, magát fenntarthassa." Rákóczi a cárt „kéri azonkívül, hogy kéz alatt puskaport küldjön a legigazságosabb ügy folytatására". A részletes utasításokban pedig a szabadságharc vezetője azt kérte az orosz uralkodótól: „A svéd-orosz-osztrák háború idején a cár adjon havonként 1000 tallért a magyar sereg szükségleteire". Bizonyos előfeltételek teljesülése esetén Rákóczi „erdélyországi hadait s magyarországi uradalmainak csapatait is egyesítené a cár hadaival, aki az osztrák ellen így erélyesebben folytathatná háborúját". Uo. 32., 34.
