Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349

minimális nagyságú volt a szovjet oldalon mutatkozó aktívum.65 Ezzel együtt 1948-tól 1973-ig a kétoldalú kereskedelemben fele-fele arányú lett a deficites évek száma. Magyar oldalon 1948-1956, 1966-1969 és 1972-1973 között keletkezett aktívum.66 Érdemes ezeket a számokat összevetni a cserearányokkal. Szocialista viszonylatban 1948-1955-ben ezek Magyarország számára kedvezően alakultak, pedig a világpiacon a nyersanyagárak gyorsabban emelkedtek a feldolgozott termékekénél. Rossz volt a cserearány-mutató abban az időszakban, amikor hosszú időn át a szovjet oldalon mutatkozott csak aktívum. Majd a hatvanas évek második felében minimális mértékben Magyarországnak kedvezett az áralakulás.67 Egyrészt általában is megállapítható, hogy a világpiaci árak alapján folyó szocialista külkereskedelem inkább a kisebb KGST-országoknak kedvezett, mint a Szovjetuniónak. Másrészt ebben a viszonylatban mindenki magasabb árat tudott elérni, mint a tőkés piacokon.68

A Szovjetunió, kisebb-nagyobb ingadozásokkal, 33-35%-os aránnyal tartotta kiemelkedően meghatározó szerepét a magyar külkereskedelemben. Magyarországon a hatvanas évek első felében 54, a második felében még mindig 30 komplett szovjet beruházás valósult meg. Többek között ekkor fejeződött be a Dunai Vasmű, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Debreceni Gördülőcsapágy Gyár építése.69 Jól mutatja az is a szovjet viszonylat jelentőségét, hogy az 1956 és 1970 közötti időszakban évi 1%-os nemzetijövedelem-növekedés mintegy 2%-os bővülést feltételezett a két ország között zajló külkereskedelmi forgalomban.70 Magyarország hasonló biztonsággal, 6-7%-os aránnyal volt jelen a szovjet gazdaság külső partnereinek sorában; ha nem is lehetett a legfontosabb partner, de az élmezőnyben foglalt helyet, és érezhetően hiányzott volna, ha nincs ott.71

1967 szeptemberében — talán először — az októberi forradalom 50. évfordulójára készülő szovjet pártvezetés kérte, hogy Magyarország soron kívül szállítson fogyasztási cikkeket a Szovjetunióba, gyors határidővel.72

1366 FÖLDES GYÖRGY

66 Uo. 21.

66 Uo. 130.

67 Marton Adám: A magyar külkereskedelmi árak alakulása 1945-től 1970-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 32-42.

68 Részletesen elemezte ezt a problematikát Tardos Márton-Nagy Ágnes: A szovjet-magyar kereskedelem árszínvonala című, „szolgálati használatra” készült tanulmányában. (Konjunktúra és Piackutató Intézet, Budapest, 1976. 11-16.) A témáról lásd még Edward A. Hewett: Foreign trade prices in the Council for Mutual Assistance. University Press, Cambridge, 1974. - A szerző szerint nem véletlen, hogy miért támogatja a Szovjetunió a saját szocialista árbázison történő kereskedést a KGST-ben. Azért, mert így számára kedvezőbbé válnának az árarányok. Ma már tudjuk, hogy ezt az elképzelést soha sem sikerült megvalósítani.

69 Szita János: A szocialista országokkal való együttműködésünk 25 éve. Közgazdasági Szemle, 1970/4.

70 Ezt mutatják Pécsi Kálmán számításai. (I. m. 201.)

71 A közgazdasági irodalom általában az 5%-os részesedést tekintette határnak egy ország külkereskedelmében: ha ezt a szintet a forgalom aránya túllépi, már függőség áll elő. Nyilván nem mindegy, mekkora szerepe van a GDP realizálásában a külkereskedelemnek. Az sem mellékes, mi a forgalom összetétele, könnyen helyettesíthető-e az import, átirányítható-e az export, de ez nem változtat a lényegen.

72 Lásd az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a kötetben. - Hasonló kérést kapott a keletnémet vezetés is, azzal a különbséggel — legalábbis a magyar diplomácia információi szerint —, hogy nekik nem ígért ellentételezést a szovjet fél. A kérés teljesítése gondot okozott a könnyűiparban jel