Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1359 térve Moszkvából, a repülőtéren elmondott beszédében kiemelte a Szovjetuniótól kapott gazdasági segítség jelentőségét, de azt is kijelentette: a fejlődéshez, az életszínvonal tovább javításához szükséges alapokat elsősorban saját erőből kell megteremteni.35 Ehhez képest, amikor 1957 nyarán megkezdődött a hároméves terv előkészítése, a tervezők „realista” megközelítést alkalmaztak, vagyis pesszimistán ítélték meg a saját fejlesztési és növekedési lehetőségeket, viszont az elért életszínvonal védelmét, további javítását elsődleges prioritásként kezelték. Közben, bár a magyar gazdaság teljesítőképessége helyreállt, szerkezeti és értékesítési problémái nem oldódtak meg - és persze ilyen rövid idő alatt nem is oldódhattak meg. Ezért a politikai elvárások és a gazdasági realitások között vergődő tervezők úgy látták, hogy a fizetési nehézségek és a beruházási színvonal emelése céljából újabb hosszú lejáratú beruházási hitelt kell kérni.36 Napok múlva megérkeztek a szovjet szakértők, akik igencsak rosszul fogadták a magyar tervezők elképzeléseit. Hosszas vitákban igyekeztek az építési (új beruházási) igényeket visszafogni, az erők koncentrálására ösztönözni, pótlólagos erőforrások feltárására rávenni magyar partnereiket. A hároméves tervszámok októberi, ismételt áttekintésekor Apró Antal, a két ország közötti kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatta a Politikai Bizottságot, hogy még mindig hiányzik 900 millió devizaforintnyi fedezet a szükséges importhoz. Megjegyezte viszont, hogy a Szovjetunió helyzete sem javult, ezért a hiteligény csökkentésén kell munkálkodni. A PB úgy határozott: előbb a belső lehetőségeket használják ki, és csak az elkerülhetetlenül szükséges segítséget kérik.37 Ezzel a mandátummal utazott el a magyar küldöttség a moszkvai gazdasági tárgyalásokra. Nem volt könnyű a helyzete. Már csak azért sem, mert a szovjet partnerekben egyre nőtt az ingerültség a magyarok magatartása miatt. A budapesti szovjet nagykövetség akkor készített elemzése szerint, miközben a magyar gazdasági életben nem tesznek meg mindent a saját erők mozgósításáért és a takarékosságért, szovjet és baráti hitelekből akarják megoldani a gazdaságfejlesztést.38 így aztán nem csoda, ha a két fél tervegyeztető és kereskedelmi tárgyalásai jócskán elhúzódtak. Jellemző a helyzetre, hogy a magyar küldöttség sem volt egységes a követendő taktika ügyében. A tervhivatal és a külkereskedelem képviselői eltérő taktikai elképzeléseket érvényesítettek a hitelkéréssel kapcsolatban. Ez álljon elöl a tárgyalási tematikában, vagy fokozatosan, a tények és összefüggések ismertetésével vezessék rá partnereiket a magyar hitelkérés szükségességének elfogadására? 35 Kádár János művei. I. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987. 83. 36 MNL OL M-KS 288. f. 5/38. ő. e. Előterjesztés a hároméves tervjavaslat fő problémáiról. - Friss István célszerűnek látta megjegyezni: 1960 után csak beruházási hitelt lehessen majd felvenni külföldről. Amikor Fock Jenő ezt a témát firtatta a PB ülésén, rákérdezett: milyen feltételekkel lehetne hitelt felvenni a kapitalista országoktól? Ez is mutatja, milyen terhet jelentett újabb kéréssel fordulni a Szovjetunióhoz. 37 MNL OL M-KS 288. f. 5/48. ő. e. 38 AVP RF f. 77. opisz 38. papka 195. gyelo 35.
