Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 9 követően megkezdték a szervezet programjának kidolgozását. Ez azonban nem ment kompromisszumok nélkül, hiszen a népes, az alakuláskor 115 tagú vezetőtanácsába azért választották be az alakuló ülésen részt nem vevő, Apáthyéknál jóval konzervatívabb Bethlen Istvánt és társait,2 5 hogy egy valódi programkoalíciót hozhassanak létre velük. Ez a program azonban nem lehetett az, amit Apáthyék eredetileg papírra vetettek. A decemberi alakuló ülés és a program és munkaterv 1914. június 7-i, Marosvásárhelyen történt elfogadása2 6 között enyhítették a szöveg kifejezetten Tisza-ellenes élét, kevésbé hangsúlyosan szerepeltették a szociális kérdést és nem foglalkoztak olyan mértékben az államszervezet demokratizálásával. A közös nevező legkönnyebben a románokkal kapcsolatos fellépés esetében volt megtalálható, ennek megfelelően a szakpolitikai kérdések (birtokpolitika, közigazgatás, iskolapolitika stb.) esetében is a nemzeti célokat domborították ki, az utóbbi esetben lényegében a nemzetiségi politikusok által sérelmezett Lex Apponyi rendelkezéseinek megőrzése mellett szálltak síkra. Emellett a választójogról szólva, az együttműködés feltételeként le kellett mondaniuk a Bethlen által elvetett nagyobb mértékű demokratizálásról és elsősorban a magyar nemzeti sérelmeket hangsúlyozták.27 Mindezek mellett engedniük kellett a szövetség szerepfelfogása kérdésében. Az eredeti tervek közt még az szerepelt, hogy az Erdélyi Szövetség az EMKE politika szerve lesz, a program azonban már csak a két intézmény kiemelt kapcsolatát tartalmazta. Az Erdélyi Szövetség munkaterve még így is a korszak legátfogóbb, regionális és magyar hangsúlyú programterve2 8 volt, amit legalább az erdélyi ellenzéki politikusok felvállaltak, miközben kiemelkedő országos politikusok szolidaritására is számíthattak, legalábbis ezt volt hivatva érzékeltetni, hogy Apponyi Albert, Justh Gyula és Károlyi Mihály, a függetlenségi ellenzék három vezetője egyaránt táviratban üdvözölte a marosvásárhelyi rendezvényt.2 9 A program az átfogó politikai szempontok mellett külön kitért a közigazgatási, közgazdasági és közművelődési kérdésekre is. A szerzők által megjelölt elsődleges probléma, szemben a korszak országos pártjainak problémaérzékelésével, nem a közjogi kérdés volt (erről szó sem esik a szövegben), hanem az Erdélyért folyó románmagyar küzdelem és az erdélyiek, mindenek előtt, de nem kizárólag a magyarok elmaradottsága. A Balkán-háborúkban aratott román sikerek tükrében érthető, hogy mindenek előtt a régió katonai védelmének megerősítését szeretnék elérni, csak ezután említik a választójog és a társadalomszervezés kérdését. A munkaterv az 1913-as Tisza-féle választójogi törvény és a választókerületi beosztás korrekcióját sürgeti, méghozzá az ezáltal a „demokrácián, de külö-25 A vezetőtanács névsora megtalálható, Apáthynak az 1917 utáni helyzetre vonatkozó kézírásos kiegészítéseivel: Az erdélyi szövetségnek 1914. június 7-én Marosvásárhelyt megállapított szervezete, munkaterve és megválasztott vezető tanácsa. Kolozsvár, Gombos Ferencz "Lyceum" könyvsajtó nyomása 1917. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456 26 Romsics /.: Gróf Bethlen István i. m. 118. 27 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 95-96.; Romsics /.: Gróf Bethlen István i. m. 117-118. 28 A program megtalálható az Apáthy-hagyatékban a fentebb megjelölt jelzet alatt. Közölte Bárdi Nándor: Az Erdélyi szövetség munkaterve. In Magyar Kisebbség VIII. évf. 2003. 2-3. (28-29.) sz., 106-114. 29 Romsics /.: Gróf Bethlen István i. m. 118.
