Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
gia megvalósítása, a sztálini típusú erőltetett iparosítás, a források kivonása a mezőgazdaságból és a munkaerő gyors felszívása az iparba.9 Majd a politika a lakossági fogyasztás bővülését is korlátozta. A megváltozott világhelyzetben, és a szovjet elvárásoknak is megfelelően, nemcsak a politikai folyamatok gyorsultak fel, hanem a magyar külkereskedelem iránya is nagyot változott.10 Ez az átrendeződés azonban — nem annyira a politikai szándék és erő hiánya miatt, mint inkább a gazdasági kényszerek hatására — nem lett a hatalmi berendezkedés átalakításához hasonlóan radikális. Nem, mert lehetetlen volt egyik napról a másikra kiiktatni a nyugati relációt a szerveződő keleti tömb gazdasági életéből. Elég ránézni a negyvenes évek végének-ötvenes évek elejének forgalmi adataira, amelyek azt mutatják, hogy milyen nehezen ment a tőkés országokkal folytatott külkereskedelem visszaszorítása.11 Igaz ez a kelet-közép-európai országokra, jelesül Magyarországra is.12 A külkereskedelem továbbra is alapvető szerepet játszott a magyar gazdaságban, jelentőségét nem csökkentette az erőltetett ütemű és az ország gazdasági adottságait szem elöl tévesztő iparosítás sem, gondjait azonban növelte az ipar korlátozott versenyképessége a világpiacon. Éles ellentétben állt egymással egyfelől az importpótló gazdaságfejlesztés, az autark szemlélet, másfelől az adott gazdasági szerkezet, a gazdaságföldrajzi környezet, a nyersanyagokból és energiahordozókból rendelkezésre álló források elégtelensége.13 Fokozta a célok és a valóság közötti ellentmondást a kis méretekből is fakadó gazdaságossági, versenyképességi problémák együttese, mert a magyar gazdaság normális működése elképzelhetetlen volt a jelentős importot ellentételező export nélkül. További problémák fakadtak Magyarország tőkeszegénységéből. Ez jelentős külföldi forrásbevonást követelt volna, amelyet csak részben oldott meg a beruházási javak beszerzése a Szovjetunióból. A gyorsított ütemű gazdaságfejlesztéshez szükséges források legnagyobb részét a lakossági fogyasztás visszafogásával, a mezőgazdaság megadóztatásával és az ún. agrárollóval fedezték. Ilyen körülmények között a szándékosan megbontott belső gazdasági egyensúlyi viszonyok és feszültségek tovább fokozták a tőkés fizetési mérleg amúgy is állandósuló problémáit, és ezért még fontosabbá tették a szovjet relációt. 1352 FÖLDES GYÖRGY 9 Jevgenyij Preobrazsenszkij: Osznovnoj zakón szocialiszticseszkovo nakoplenyija. Vesztnyik kommuniszticseszkoj Akademii, Moszkva, 1925. 10 A külgazdasági kapcsolatok iránya és jellege olyan gyorsan változott, hogy indokolni és magyarázni kellett, érvelni a gazdasági célszerűsége, előnyei mellett. Erre tett kísérletet Dr. Facsády Kálmán: A magyar külkereskedelem új útjai című munkájában. (Szikra, Budapest, 1948.) 11A Szoyjetuniól946 után ugyan csökkentette a fejlett tőkés országok részesedését külkereskedelmi forgalmában, de annak összege 1947/48-ban is, majd 1951 és 1959 között lényegében állandó arányok mellett, az összforgalom bővülését követve, folyamatosan nőtt. Forrás: Vnyesnyaja torgovlja SZSZSZR 1918-1966. Vnyestorgizdat, Moszkva, 1966. 12 Az 1949-es Magyar Statisztikai Évkönyv tanúsága szerint 1949-ben a magyar külkereskedelem több mint fele nem a Szovjetunióval, illetve nem a majdani KGST-országokkal zajlott. (KSH, Budapest, 1949. 130-131.) 13 A gyorsított gazdaságfejlesztés és következményeinek modellszerű közgazdasági elemzését Kornál János végezte el az Erőltetett vagy harmonikus gazdasági növekedés. Gondolatok a gazdasági növekedés elméletéről és politikájáról című művében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
