Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
TANULMÁNYOK Földes György A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1. Jóvátétel és új külgazdasági orientáció Magyarország 1941 nyarán, a fasiszta Németországhoz csatlakozva, hadat üzent a Szovjetuniónak, majd az angolszász nagyhatalmaknak is. Nagy árat fizetett elhibázott döntéseiért. Sok százezer polgára halt meg rosszul választott célokért és a rosszul megválasztott szövetség miatt. Magyar zsidók százezrei pusztultak el a haláltáborokban. Magyarok milliói maradtak ismét az igazságtalan trianoni békében kialakított határokon kívül. A hadszíntérré vált ország gazdasága is óriási veszteségeket szenvedett.1 A magyar nemzet jövőjéről a nagyhatalmak döntöttek, részben még a hadműveletek befejezése és az ország felszabadulása előtt. Megállapodásaik értelmében Magyarország része lett az Európa középső és keleti részen kialakított szovjet befolyási övezetnek. Ez a tény új helyzetet teremtett a két ország között. Ennek lényeges, meghatározó eleme lett, hogy az országot a fasizmus alól felszabadító Szovjetunió előbb, mint megszálló, utóbb, mint szövetséges nagyhatalom közvetlen lehetőséget kapott a magyar belpolitika befolyásolására. A moszkvai politikai vezetés kezdetben óvatosan, szövetségeseire és a valóságos magyar belpolitikai realitásokra is tekintettel élt a rendelkezésére álló eszközökkel. Majd a hidegháború előrehaladtával — azt a maga szempontjai szerint formálva — kikényszerítette a térség és benne Magyarország szovjetizálását.2 1 Lásd a háborús gazdasági veszteségekről és annak következményeiről: Berend T. Iván: Az újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945-1948. Budapest, 1962. 15-23.; Pető Iván- Szakáes Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 17-25. Legújabban lásd Bálint József: Magyarország nemzeti vagyonvesztése 1941- 1947 c. munkáját (Budapest, 2013). 2 A kérdésnek jelentős irodalma van. Közülük néhány: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 2002.; Berend T. Iván: Terelő úton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet Európában. Vince Kiadó, Budapest, 1999.; T V. Volokityina-G. P. Murasko- A. F. Noszkova-T. A. Pokivajlova: Moszkva i Vosztocsnaja Jevropa. Sztanovlenyije polityicseszkih rezsimov szovjetszkovo tyipa 1949-1953. Ocserki isztorii. Roszszpen, Moszkva, 2002.; The Sovietization of Eastern Europe. New Perspectives on the Postwar Period. Edited by Balázs Apor, Péter Apor and E. A. Rees. New Academia Publishing, Washington DC, 2008. Gyarmati György: A Rákosi-korszak - Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. Rubicon-Ház Bt., Budapest, 2011. Borhi László: Magyarország a hidegháborúban: a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956. Corvina, Budapest, 2005.
