Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A SZOVJET-MAGYAR JÓ KAPCSOLATOK ... 133 Rákóczit „Krakkóban nagy csalódás érte. A lengyel király azt ígérte neki, hogy ott 70 ezer katona áll készen elkísérni őt Magyarországra és 800 ezer aranyforint a felszabadító háború első költségeire. Az ígéret ígéret maradt. Krakkóban csak 46 orosz tüzér várta Rákóczit (kiket Nagy Péter, orosz cár küldött oda) és 7 ezer aranyforint — Péter ajándéka. 46 katonával, 7 ezer forinttal háborút indítani a német ellen — merész vállalkozás. De Rákóczi tudta, hogy várják, tudta, hogy a magyar nép akar és tud harcolni a szabadságáért." A cikk szerint Rákóczi a 46 orosz tüzérrel átkelt a Vereckei-hágón, azután az éjszakát „egy magányos házban, a »Vörös korcsmában« akarták eltölteni. De nemcsak a nép tudta, hogy jön a szabadító, tudta a német is. És a Vörös korcsmát éjféltájban körülvette a vasas német. Az orosz tüzérek jól verekedtek, de a sokszoros túlerő ellen kellett harcolniuk. Már az utolsó orosz is több sebből vérzett", amikor Rákóczinak sikerült elmenekülnie az összecsapás helyszínéről. Sokáig bolyongott egyedül az erdőben, majd találkozott Esze Tamás katonáival, később magával Esze Tamással is - így azután megkezdődhetett a szabadságküzdelem. A Rákóczi-szabadságharc orosz támogatásáról megalkotott kitalációjában Illés ténylegesen élt, egymással egykor valóban kapcsolatban állt történelmi személyiségeket is szerepeltetett: II. Rákóczi Ferencet és I. Péter cárt, akik — amint azt az idézett Kossuth Rádió- és Igaz Szó-szöveg is mutatta — kiemelkedőként értékelt alakjai voltak az egykorú szovjetunióbeli magyar kommunista propagandának; az orosz uralkodó ezen túl pedig a szovjet sztálinista panteonnak is.6 E figurák ábrázolása alkalmas lehetett a kitaláció hitelesítésére, akárcsak az a részlet, amely szerint Rákóczi a kedvezőtlen körülmények ellenére azért döntött a Magyarországra indulás és a szabadságküzdelem megkezdése mellett, mert tudta, hogy ott már várják a felkelők. E mozzanat ugyanis összhangban van Rákóczi emlékiratainak következő részletével: „Jól tudtam, hogy a nép lelkesültsége nem tarthat soká, és ha az első tűz lelohadt, a második sohasem oly erős. Meggondolám, hogy e nép, mely segélyemben bizakodtában kelt föl — noha meggondolatlanul cselekedett — ha szétveretik: a közvélemény engem okozna, hogy miért hagytam el?"7 Megfelel több történettudományi mű megállapításainak a cikk azon adata, hogy Rákóczi a Vereckei-hágónál vonult be Magyarországra.8 Az orosz tüzéreket bemutató leírások azonban homloke-6 L. ehhez pl. Maureen Perrie: The Tsar, the Emperor, the Leader: Ivan the Terrible, Peter the Great and Anatolii Rybakov's Stalin. In: Stalinism: Its Nature and Aftermath. Essays in Honour of Moshe Lewin. Ed. Nick Lampert - Gábor T[amás] Rittersporn. M. E. Sharpé, Inc., Armonk, New York 1992. 86-87., 98-99. 7 L. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyar háborúról, 1703-tól végéig (1711). Közli: Thaly Kálmán. Ráth Mór, Pest 1872. 27. 8 L. pl. Dr. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. I. 1676-1707. (Magyar történeti életrajzok) Magyar Történelmi Társulat, Bp. 1907. 254., 256.; Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete. (1703. június 16-tól július 15-ig.) Hadtörténelmi Közlemények 36. (1935) 214., 223. - A Rákóczi és a tüzérek megtámadását bemutató fiktív részletet ugyanakkor, sajátos analógiaként, valamelyest hitelesíthette egy, a fejedelem Vallomásaiban olvasható esetleírás, amely mintául szolgálhatott Illés Bélának. Rákóczi szerint 1701-ben egy lengyelországi utazása során érte Bercsényi Miklóst egy olyan támadás, amelynek során támadói el akarták őt fogni és ki akarták szolgáltatni a Habsburg-udvarnak. Bercsényinek azonban sebesült lengyel szolgája segítségével sikerült elmenekülnie ellenségei elől. L. II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajza. Szelényi és Társa Könyvnyomdája, Miskolc 1903.
