Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Der Deutsche Zollverein. Ökonomie und Nation im 19. Jahrhundert (Ism: Gyarmati Enikő) V/1344
DER DEUTSCHE ZOLLVEREIN Ökonomie und Nation im 19. Jahrhundert Hahn, Hans-Werner - Kreutzmann, Marko (hg.) Böhlau Verlag, Köln-Weimar-Wien, 2012. 309 o. A NÉMET VÁMSZÖVETSÉG Ökonómia és nemzet a 19. században „A Német Vámszövetség magas rangú hivatalnokai. Egy új hivatali elit társadalmi profilja, karriermintái és politikai-kulturális önmeghatározása a kisállamiságtól a nemzetállamig 1834-1871” című kutatási projektet a jénai Friedrich Schiller Egyetem hirdette meg. E kutatási projekten alapuló konferencia megszervezésére 2010. január 15-16-án került sor „Ökonómia és nemzet. A Német Vámszövetség mint a 19. századi „kulturális nemzetépítés” tényezője” címmel. Az alább ismertetendő kötet két szerkesztője Hans-Werner Hahn a jénai egyetem Történeti Intézete 19-20. századi Történelem Tanszékének professzora valamint Marko Kreutzmann a müncheni Bajor Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának tudományos munkatársa a konferencia-előadásokat négy témakör mentén ajánlja az olvasó figyelmébe. A Német Vámszövetség történetének legújabb interpretációit az alapítástörténet, a nemzeti diskurzusban történő megjelenítés és megjelenés, a parlamenti és bürokratikus elitek nacionalizmusa végül pedig a külföldi megítélés, egyéb alternatívák szempontjai mentén építkező tizenkettő tanulmány ismerteti. A bevezető tanulmányban a szerkesztők egy historiográfiai áttekintés keretében összegzik a történetírás eddigi eredményeit valamint felhívják a figyelmet az új kutatási irányokra és a szabadkereskedelmi övezetet létrehozó szövetség 19. századi német történelemben játszott szerepének új értékelési lehetőségeire. Az európai egyesítési folyamatok kontextusában a 20. század közepe óta intenzív érdeklődés övezte a Német Vámszövetség történetét. A tudományos érdeklődés csúcspontját alapításának 150. évfordulója jelentette 1984-ben, az erre a jubileumra kiadott egyik kötetet Mérei Gyula 1990-ben ismertette a Századok hasábjain. A két szerkesztő véleménye szerint a téma aktualitását egyrészről a napjainkban is változatlanul megfigyelhető, államközi szinten zajló, gazdasági és politikai integrációs folyamatok, másrészről a történeti tudományokban megjelenő új elméleti és módszertani kezdeményezések indokolják. A Német Vámszövetség történetének átfogó feldolgozását eddig ketten kísérelték meg, 1939-ben William O. Henderson (The Zollverein, London), valamint 1984-ben Hans-Werner Hahn (Geschichte des Deutschen Zollvereins, Göttingen). Egyöntetű a vélemény azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági intézmények történetének modern megközelítései ma lehetővé teszik, hogy olyan e feldolgozásokban még nem érintett területek is feltárásra kerüljenek mint a vámszövetség közös grémiumainak munkája, a szövetség államközi integrációhoz történő hozzájárulása, annak a szerepnek a bemutatása, amely a föderalizmus és parlamentarizmus, nacionalizmus és nemzetépítés történeti szempontjain keresztül is megragadható. A német parlamentarizmus és föderalizmus története esetében különös jelentőséggel bír, hogy e korai vámpolitikai integráció szorosan összefügg az egyes német államok tartományi gyűlései alkotmányos kérdéseivel, megjeleníti az összállami parlamenti képviselet igényét (Zollparlament) és nem utolsósorban szervezeti struktúrája révén inkább a föderatív mint a centrális állami struktúráknak kedvezett - hangsúlyozzák mindketten. Ami a Német Vámszövetség megalakításának történetét illeti, Thomas Stamm-Kuhlmann Poroszország motivációit (Preussen und die Gründung des Deutschen Zollvereins: Handlungsmotive und Alternativen), Oliver Werner a Közép-német Vámszövetség Német Vámszövetség létrehozásában játszott szerepét értékeli (Konfrontation und Kooperation. Der Mitteldeutsche Handelsverein im Gründungsprozess des Deutschen Zollvereins 1828 bis 1834), Angelika Schuster-Fox pedig a Bajor Királyság gazdaságpolitikai érdekei mentén elemzi a témát (Bayern im Deutschen Zollverein. Wirtschaftspolitische Handlungspielräume eines deutschen Mittelstaates zwischen 1850 und 1866). Az első két előadás a címhez hűen a Német Vámszövetség előtörténetének 1815-1834 közötti historiográfiailag jól feldolgozott korszakán belül mozog, a harmadik kakukktojásnak tekinthető ebből a szempontból, hiszen leszámítva a korai német vámszövetségek eseménytörténeti bemutatását, az 1851-1853. és 1862-1864. évi vámszövetségi krízisek elemzésével a Bajor Királyság Német Vámszövetségen belüli gazdasági erőpozícióinak változásait kíséri végig munkájában. Thomas Stamm-Kuhlmann három kérdésre kereste kutatásai során a választ: 1. kik voltak az alapításban meghatározó szereplők, 2. milyen értelemben rendelkeztek ők nemzeti identitás-1344 TÖRTÉNETI IRODALOM
