Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Der Deutsche Zollverein. Ökonomie und Nation im 19. Jahrhundert (Ism: Gyarmati Enikő) V/1344

sal, 3. milyen funkcionális elemek ösztönözték a porosz alapítási és működési kezdeményezéseket? A szerző úgy véli, hogy a Német Vámszövetség létrehozása Poroszország részéről elsősorban önállóan ténykedő, erős motiváltsággal bíró és a későbbiek során miniszteri pozíciót betöltő, liberális szemléletű titkos tanácsosok műve volt. Friedrich von Motz, Karl Georg Maassen illetve sokan mások olyan a korra jellemző funkcionális bürokraták, akik semmilyen kapcsolattal nem rendelkeztek a korabeli német nemzeti mozgalomhoz. A Német Vámszövetség létrehozása mögött funkcionális magyarázat áll, mely egyaránt ered az 1810-től beindított pénzügyi reformból, valamint az 1818-ban életbe lépett porosz vámtörvényből. Elgondolkodtató a greifswaldi Ernst Moritz Arndt Egyetemen oktató történész válasza arra a kérdésre, hol ragadható meg a kapcsolat az egységes vámterület létrehozása és a nemzetépítés között az 1820-1830-as évek német államépítésében. Thomas Stamm-Kuhlmann úgy gondolja, hogy az 1818. évi vámtörvényből adódó liberális versenyszabályok működtetése űj egységesítő tényezőt igényelt a rendi államberendezkedés felbomlását követő időszakban, ezt a liberális gazdaság számára maga a nemzetállam, mint zárt gazdasági tér testesítette meg (37.).

Az űj német historiográfiai törekvések jegyében, szakítva a porosz centrikus megközelítésekkel Oliver Werner azt hangsúlyozza tanulmányában, hogy a föderatív német nemzetet alkotó közép- és kisállamok jelentősebb befolyással bírtak a Német Vámszövetség létrehozásában, mint azt korábban a történészek gondolták. A Dél-német majd az Észak-német Vámszövetség után 1828 nyarán harmadikként megalakított, rövid életű Közép-német Vámszövetség a Német Szövetség intézményeitől függetlenül jött létre tizenhét tagállam jóvoltából. Ez a vámszövetség mint politikai eszköz jelentős mértékben kiszélesítette a közép- és kisállamok érdekérvényesítésének lehetőségeit és diplomáciai mozgásterét. A jénai egyetem tudományos munkatársa a vámszövetségi diplomáciai kommunikáció kutatása után úgy látja, hogy a három vámszövetség közötti konfrontativ politika 1829-től fokozatosan elmozdul a kooperáció irányába, ami nagyban hozzájárul majd a Német Vámszövetség megalakításához.

Angelika Schuster-Fox tanulmánya a 19. századi német történelem sorsfordító évszámain alapuló kronológia kiegészítésével kísérletezik. Arra tesz javaslatot, hogy a közép-német államok szempontjából és így a legerősebb gazdasági befolyással bíró Bajor Királyság szempontjából is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a Hahn professzor által „kereskedelem-politikai Königgrátz”-ként értékelt, 1865-ben aláírt porosz-bajor vámszövetségi megállapodásnak. Ez a szerződés Bajorország önálló gazdaságpolitikájának végleges feladását, egyben a Poroszország vezetésével és a Dunai Monarchia kizárásával megvalósuló kisnémet egységfolyamat kezdetét fémjelzi. Az 1865. évi porosz-bajor vámszerződés a porosz követelések feltétel nélküli elfogadásának eredménye. A Bajor Nemzeti Múzeum munkatársa apró részletekbe menően írja le a két vámszövetségi krízis folyamán folytatott diplomáciai törekvéseket és azt a folyamatot, ahogyan a Bajor Királyság lépésről-lépésre kénytelen feladni azon célkitűzését, hogy Ausztriát is bevonja a Német Vámszövetségbe.

A Német Vámszövetség 19. századi nemzeti diskurzusban történő megjelenésén keresztül arra próbálnak a történészek adekvát válaszokat nyújtani, hogy kimutatható-e a kereskedelem és általában a gazdaság nemzetegységesítő jellege. Andreas Etges egy metternichi idézetet a címbe emelve a Német Vámszövetség és a nemzeti mozgalom lehetséges kapcsolatait kívánja feltárni („Der erste Keim zu einem Bunde im Bunde”. Der Deutsche Zollverein und die Nationalbewegung). Heinrich Best marxi szóhasználattal élve a „gyapjúlovagok és vashősök” védővámok körüli konfliktusainak esetleges kihatásait elemzi elsősorban a szervezett gazdasági érdekcsoportok tevékenysége tükrében (Der Kampf der Baumwollritter und Eisenhelden. Schutzzollkonflikte und nationale Integration im frühindustriellen Deutschland). Rudolf Boch pedig a rajnai vagyonos polgárság publicisztikai megnyilvánulásain keresztül szándékozik bemutatni e regionális elit gazdasági és esetleges politikai érdekérvényesítő törekvéseit (Der Deutsche Zollverein und das rheinische Wirtschaftsbürgertum im Vormärz).

Andreas Etges tanulmánya gazdag kínálatot nyújt olyan kortárs irodalmi művekből, parlamenti és publicisztikai írásokból, diplomata jelentésekből és közgazdasági munkákból vett idézetekből, amelyek alapján az olvasó számára kétség sem férhet ahhoz, hogy a Német Vámszövetség kereskedelmi politikája élénk visszhangot váltott ki az 1830^10-es években. A Berlini Szabadegyetem John F. Kennedy Intézetének professzora ellentétben a marxista historiográfia által hangoztatott gazdasági primátussal úgy véli, hogy a korabeli gazdasági nacionalizmus képviselői nem a burzsoázia köreiből kerültek ki, hanem sokkal inkább a liberális parlamenti elit, publicisták és hivatalnokok soraiból. A különböző írásokban megfogalmazott követelések között a nemzeti gazdaság megteremtésének igénye együtt szerepel a szabadság és a politikai egység biztosításának igényével.

TÖRTÉNETI IRODALOM 1345