Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1328 FARKAS KATALIN A másik szélsőbaloldali lap, a Szabadság mint a Nép Zászlója (a Nép Zászlója utódja) meglehetősen ellentmondásos módon viszonyult Vidats személyéhez. A lap főszerkesztője, Tóvölgyi Titusz 1873 nyarán éppen börtönbüntetését töltötte „lázítás és a kormány rágalmazása” miatt.169 Feladatát ez idő alatt Bényei István látta el. A Bényei irányítása alatt álló lap augusztusban az országgyűlési képviselői mandátumáról történő lemondásra szólította fel Vidatsot az őt ért támadások miatt.170 Tóvölgyi, november eleji szabadulása után Vidats mellett kiálló harcias nekrológjával igyekezett feledtetni Bényei ellenséges fellépését.171 Bényei magatartása mögött feltehetőleg a ’48-as Párt belső vitái állhatták. 1873 tavaszán ismertté vált, hogy a nagyobb ellenzéki párt, a Balközép politikusainak többsége, korábbi programját feladva, a kormánnyal való együttműködést fontolgatja. A Balközép azon politikusai, akik nem értettek egyet a többségi állásponttal, titokban tárgyalásokat kezdtek a szélsőbal egyes képviselőivel egy új, egységes ellenzéki párt létrehozásának előkészítéséről.172 Azok a szélsőbaloldaliak — köztük Vidats —, akik nem akartak a balközéppel semmilyen formában együttműködni, válaszul tanácskozni kezdtek egy „valódi függetlenségi párt” létrehozásáról.173 Vidats ezért válhatott ellenséggé azoknak a szélsőbaloldaliaknak a szemében, akik az ellenzéki együttműködés egyik meggátlóját látták benne. A kormánypárt lapja, a Pesti Napló is rendszeresen közölt híreket a Ferenc- és Józsefvárosi takarékpénztár bukása körüli eseményekről, többnyire tárgyilagos beszámolók formájában. A tárgyilagosság alól az egyetlen, viszont igen kirívó kivételt az jelentette, amikor lényegében pártfinanszírozással vádolta meg a takarékpénztár vezetőit.174 Feltűnő, hogy a lap ugyanakkor egyáltalán nem tájékoztatta olvasóit a Honvéd Menházzal kapcsolatos vitáról. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a honvédegyleti mozgalom ügyeit kerülendő témának tartották kormánykörökben. Egy másik jobboldali lap, a Reform viszont valóságos lejárató hadjáratot indított Vidats ellen. A takarékpénztári csődről úgy számolt be, hogy legrészletesebben a részvényesek gyűlésén megfogalmazott vádakat tárgyalta. Már a csőd előtt elégedetten jegyezte meg, hogy a részvényesek is „mozognak végre”.175 Később pedig, mintegy megelőlegezve a bírósági ítéletet, megállapította, hogy ha a vádpontoknak csak egy része igaz, már akkor „valóságos cause celebre fejlődhetik”.176 A Menház körül kipattant botránnyal kapcsolatban ki-169A magyar sajtó története. II/2. 127. Szerk. Kosáry Domokos-Németh G. Béla. (A fejezet szerzői: Gergely András és Veliky János.) 170 Magyar Újság, 1873/194. (augusztus 24.). A Szabadság mint a Nép Zászlója című lap 1873 júliusa és szeptemberi közötti számai nem telhetőek fel. A Vidats elleni támadásról a Magyar Újság hírt adott, elítélve azt. 171 Szabadság mint a Nép Zászlója, 1873/46. (november 15.) 172 Tóth E.: A Függetlenségi i. m. 985-991. 173 Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Bp. 1883. 427-428. 174 Pesti Napló 1873/161. (július 15., esti kiadás), 164. (július 18., reggeli kiadás), 169. (július 24., esti kiadás), 175. (július 31., reggeli kiadás). 175 Reform, 1873/197. (július 19., reggeli kiadás). 176 Reform, 1873/255. (szeptember 16., esti kiadás).
