Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
A határőrvidéki katonacsaládból származó Szekulitsot a szabadságharc leverése után előbb halálra, majd 18 év várfogságra ítélték, de végül 1850-ben szabadult.161 A honvédegyleti mozgalomhoz 1861-ben csatlakozott, és már akkor beválasztották a pesti egylet választmányába.162 Ennél is régebbi kapcsolat fűzte a titkosrendőrséghez, amelynek az 1850-es években lett besúgója. A források tanúsága szerint 1873-ban még tagja volt az akkor már a közös külügyminisztérium irányítása alatt működő besúgóhálózatnak. Azt viszont a vonatkozó iratok hiánya miatt nem tudjuk, pontosan milyen tevékenységet végzett.163 Besúgói működése mindenesetre a kormányzathoz való lojalitását valószínűsíti. Szekulits mindemellett az Első Magyar Általános Biztosító hivatalnoka is volt. Az Első Magyar Általános Biztosító 1858-ban történt alapításában vállalkozók, konzervatív arisztokraták és a későbbi Deák-párt meghatározó politikusai — Deák Ferenc, Eötvös József, Lónyay Menyhért — vettek részt.164 Első elnöke Lónyay lett, aki később lemondott tisztségéről, de a választmánynak tagja maradt. A választmány tagja volt Andrássy Gyula miniszterelnök is.165 Ugyancsak az Első Magyar Általános Biztosító alkalmazottjaként, tehát Szekulits munkatársaként dolgozott Oszeczky Antal őrnagy, aki az 1873. július 24-i választmányi ülésen kezdeményezte a Menház ügyének vizsgálatát, amelyben azután tevékenyen részt is vett.166 A buda-pesti egylet jegyzője az a Mikár Zsigmond volt, aki 1867-68-ban összetűzésbe keveredett Vidatscsal és a központi választmány szélsőbaloldali tagjaival. Vélhetőleg Mikár kérte meg a jász kerületi egyletet a Menház ügyével kapcsolatos nyílt levél megírására. Noha a jász kerületi egylet a többi vidéki egylet nevében lépett fel, semmilyen forrás nem támasztja alá azt, hogy ezzel valóban az ő véleményüket képviselte volna. Azt viszont elárulják a források, hogy a jász kerületi egylet jegyzője Mikár barátja volt.167 A sajtó rendszeresen hírt adott a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár bukásáról és a honvédegyleti mozgalom belső vitáiról. A legtöbb hírt e tárgyban a szélsőbaloldali Magyar Újság közölte. Beszámolt a takarékpénztári részvényesek, valamint a buda-pesti honvédegylet Vidats elleni támadásáról is, de egyértelműen olvasói tudtára adta, hogy ezek nem megalapozottak.168 VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1327 161 Bona G.: Tábornokok i. m. 620-621. 162 Farkas K.: Függetlenségi törekvések i. m. 21. 163 Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában. Századok 142. (2008). 766. Szekulits 1867-ben a bécsi rendőrminisztérium bizalmas levelezőjeként havonta 80 forintot kapott. Besúgói iratainak lelőhelye: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs, Informationsbüro, Annexe, Kt. 25. A kiegyezés utáni iratok pénzügyi természetűek, illetve Szekulits egy levélben családi gondjait panaszolja. Az iratokkal kapcsolatos tájékoztatást köszönöm Deák Ágnesnek és Fazekas Istvánnak. 164 Cieger A.: Lónyay i. m. 78-79. 166 Pompéry 166 Bona G.: Tábornokok i. m. 550-551. A menházi vizsgálattal kapcsolatos tevékenységéről: HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve. 1873. július 24., uo. Jelentés a választmányhoz, 1873. augusztus 27. 167 HL VI. 14. 1. d. Úrhegyi Gyula Mikár Zsigmondhoz írt levelei. 168 Magyar Újság, 1873/164. (július 18.), 170. (július 24.), 172. (július 27.), 199. (augusztus 30.), 201. (szeptember 2.), 204. (szeptember 5.), 2212. (szeptember 16.).
