Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1326 FARKAS KAT AT IN apadt. Elismerték, hogy a Menházban tapasztalható körülmények hagynak kívánnivalót maguk után, de ezt a vártnál kevesebb adománnyal indokolták. Az ő adataik szerint ugyanakkor tíz volt honvéd lakott a Menházban, és ebből négy ellátásáról gondoskodott a menházi alap.154 A buda-pesti egylet és a központi választmány adatai tehát eltérnek egymástól, ami megkérdőjelezi egyik vagy mindkét testület szavahihetőségét. Források hiányában nem eldönthető, pontosan mekkora összeggel rendelkezett a menházi alap 1872 őszén, illetve hányán laktak valójában a Menházban. Nem világos az sem, miért hozott (volna) határozatot az 1872-es országos gyűlés a tőke teljes összegének megőrzéséről, ha közben tartoztak az építésznek.155 A központi választmány beszámolóiban nem esik szó arról, hogy Vidats vagyonának zárolása miatt a tőke neki kölcsönbe adott legnagyobb része nem kamatozott, vagyis veszélybe került a Menházban lakó honvédek ellátása. Ez valószínűleg az országos vezetés Vidatshoz való lojalitásával magyarázható. Mindenesetre Vidats július végén lemondott a menházi bizottmány vezetéséről. A központi választmány a novemberben tartandó országos gyűlésig ideiglenesen megbízta az ügyek továbbvitelével, de az adományokat a továbbiakban Gáspár András vette át.156 A központi választmány a sajtó útján a nyilvánosság előtt is ígéretet tett arra, hogy a Menház helyzetéről tárgyalni fognak a honvédegyletek országos gyűlésén.157 A buda-pesti egylet választmányának azonban ez sem volt elég, ezért szeptember 30-án újabb nyílt levélben adtak hangot felháborodásuknak és aggodalmuknak.158 Valószínűleg az ő sugalmazásukra született a jász kerületi honvédegyletnek szintén a sajtóban megjelentetett levele, amelyben a vidéki egyletek nevében kifogásolták a Menház ügyeinek kezelését.159 A buda-pesti honvédegylet vezetői, akik már 1868-ban szembekerültek a baloldali ellenzék befolyása alatt álló központi választmánnyal, 1873-ban is közismerten kormánypárti érzelmű emberek voltak. Klapka még 1868 nyarán lemondott választmányi elnöki tisztségéről, valószínűleg nem függetlenül a központi választmány elleni támadás kudarcától. Helyét az addigi első alelnök Gorove Antal őrnagy vette át, aki feltehetően a katonai feltörvényszék elnökévé történt kinevezése miatt távozott 1869-ben a honvédegylet éléről.160 A választmány elnöke ekkor a kezdetben második, majd Klapka távozása után első alelnöki tisztséget betöltő Szekulits István ezredes lett. 154 Magyar Újság, 1873/201. (szeptember 2.) 155 Az országos központi választmány, illetve az országos honvédgyűlés jegyzőkönyvei ebből az időszakból nem maradtak fenn. A HL VI. 14. fondja — címével ellentétben — jobbára csak a buda-pesti egylet iratait tartalmazza, A Honvéd című lap pedig ekkor már ritkán és rendszertelenül közölt beszámolókat a honvédegyleti eseményekről. 156 A Honvéd, 1873/29. (augusztus 2.) 157 Magyar Újság, 1873/201. (szeptember 2.) 158 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányának levele a honvédekhez, 1873. szeptember 30. 159 HL VI. 14. 2. d. A jász kerületi honvédegylet levele, 1873. augusztus 19. 160 HL VI. 14. 1. d. A buda-pesti honvédegylet közgyűlésének jegyzőkönyve, 1868. augusztus 30.; A Honvéd, 1869/33. (augusztus 17.) - Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp. 2000. 358-359.
