Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
további eljárása azonban már felveti a tudatosan felépített politikai támadás gyanúját. A fővárosi egylet választmánya nem elégedett meg a Menház pénzügyeinek vizsgálatával. A július 24-i választmányi ülésen a tagok arról is döntést hoztak, hogy kiküldenek egy bizottságot a Menházban élők körülményeinek pontos feltérképezésére. A bizottság alapos munkát végzett. Július, augusztus és szeptember végén háromszor is meglátogatták a Menházat. Jelentéseikhez csatoltak egy részletes leltárt, továbbá a Menház hét rokkant lakójának panaszos levelét. A buda-pesti honvédegylet iratai szomorú képet festenek az egy évvel korábban átadott Menházról. Az elhanyagolt telken álló épületet eredetileg nyolcvan fő befogadására tervezték, ennek ellenére heten laktak ott, és közülük is csak hármat láttak el a menházi alap tőkéjének kamataiból. A bizottsági jelentés szerint a berendezés hiányos, illetve kényelmetlen volt, az élelmiszer-ellátás akadozott. A lakókról a kapus és felesége gondoskodott, orvos nem látogatta őket.151 A Menház pénzügyeivel a honvédegyletek országos központi választmányának tagjai is foglalkoztak július 26-án tartott ülésükön, miután korábban — állításuk szerint a fővárosi egylet felvetéseitől függetlenül —, vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A vizsgálat megállapította, hogy a pénzalapot 18 ezer forint és néhány arany képezte. Ebből 15 ezer forint Vidats ingatlanjaira volt „kölcsönképpen bekebelezve”, a többit pedig a menházi bizottság készpénzben tartotta magánál. A vizsgálat eredményeiről Gáspár András tábornok, a központi választmány elnöke és Kűhnel Ignác főjegyző, Vidats politikai elvbarátja levélben értesítette a buda-pesti egyletet, továbbá beszámolót jelentett meg a sajtóban.152 A fővárosi egylet vezetése nem elégedett meg a válasszal, és felháborodásának a sajtó útján is hangot adott. Érvelésük szerint az előző évi honvédgyűlés határozatot hozott arról, hogy a menházi alap 22 ezer forintját sértetlenül meg kell tartani, és annak évi hét százalékot kitevő kamataiból kell eltartani a menházi lakókat. Hiányolták tehát az előző évben még meglévő tőke egy részét, valamint az azóta befolyt adományokat is. Emellett elítélték a menházi bizottmány tagjait, amiért az alap nagy részét magánkölcsönként kiadták Vidatsnak, ő ugyanis vagyona csőd alá kerülése után nem tudott kamatokat fizetni.153 Az országos központi választmány válaszul pontosította és részletezte az elszámolást. Szerintük az előző évi országos honvédgyűlés elé került számvizsgálati jelentés szerint akkor 23 732 forint, 88 krajcár volt a Menház tőkéje. Ebből kifizettek az építésznek nyolcezer forintot, ugyanakkor hozzátettek az azóta összegyűlt adományoknak köszönhetően háromezret. Ezzel magyarázták meg tehát azt, hogy az alapban lévő összeg valamivel több mint 18 ezer forintra 151 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. július 24., uo. A Menházbizottság jelentése, 1873. július 26., uo. A menházi lakók levele a buda-pesti honvédegylet menházi bizottságának, 1873. július 26., uo. Jelentés a választmányhoz, 1873. augusztus 27., uo. Jelentés a menházi látogatásról, 1873. szeptember 24. 152 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. augusztus 27.; A Honvéd 1873/29. (augusztus 2.) 153 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. augusztus 27.; Reform 1873/247. (szeptember 7.) VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1325
