Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1324 FARKAS KATALIN völgyi azon utalása, hogy a csődöt a kormányhoz közel álló bankok döntései kényszerítették ki. Azt sem tudjuk, hogy a bankok vezetése politikai megfontolások alapján cselekedett-e, vagy egyszerűen csak az üzleti élet rideg törvényszerűségeit érvényesítette, amikor a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztárral folytatott tárgyalások során nem kötött kompromisszumot, hanem ragaszkodott kintlévőségeinek azonnali, teljes körű behajtásához. Másképpen így is megfogalmazhatnánk a kérdést: vajon a hitelező bankok akkor is a váltóvégrehajtás mellett döntöttek volna, ha nem egy közismerten ellenzéki kötődésű, szélsőbaloldali politikus által vezetett pénzintézettel álltak volna szemben? A kérdés források hiányában nem megválaszolható. Érdemes megjegyezni, hogy a tőzsdekrach évében négy, az azt követő négy évben pedig további tíz takarékpénztár szűnt meg, de mivel időközben újak is alakultak, számuk összességében csökkent. Nem mondható el ugyanez a bankokról, amelyekből a krach után 1879-ig egyre kevesebb lett.147 Vidats megpróbáltatásai nem értek véget a csődeljárás megindulásával. Szeptember 14-én a takarékpénztár részvényesei közgyűlést tartottak, amelyen egy bizottságot választottak érdekeik képviseletére. A bizottság elnöke Jordán Károly lett. A bizottság levélben kérte a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot, hogy szüntesse be a csődeljárást és adja a takarékpénztár vagyonának kezelését a részvényesek kezébe. A részvényesek úgy kívánták a felszámolást megvalósítani, hogy elsődlegesen ők jussanak hozzá befektetett pénzükhöz. A minisztérium azonban nem tett eleget kérésüknek. Ugyancsak a szeptember 14-i közgyűlésen döntöttek a részvényesek arról, hogy pert indítanak a takarékpénztár vezetése ellen, „hamis bukással”, vagyis csőd bűntettel, továbbá „csalással” vagyis hűtlen kezeléssel vádolva azt.148 Az említett vádak nyilvánvalóan még inkább megtépázták Vidats tekintélyét. Tóvölgyi ez esetben is politikai indítékot sejtett a háttérben, egy „bizonyos uraság” „szelindekeinek” nevezve a per megindítóit.149 Tóvölgyi gyanúját azonban itt sem lehet forrásokkal alátámasztani. A takarékpénztár csődje a honvédegyleti mozgalomban is kellemetlen helyzetbe hozta Vidatsot. A buda-pesti honvédegylet vezetői a csőd bejelentésének másnapján, július 24-én választmányi ülésükön aggodalmuknak adtak hangot a Honvéd Menház pénzügyeit illetően. Úgy döntöttek, levélben fordulnak a honvédegyletek országos központi választmányához, mert tudomásuk szerint a Vidats által vezetett menházi bizottság a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztárban tartotta a befolyt adományokat.150 A pénzalap esetleges elvesztése miatti aggodalom érthető volt, a buda-pesti honvédegylet vezetésének 147 Vargha Gy.: Magyarország pénzintézetei i. m. 122-123.; uő.: A magyar hitelügy i. m. 529- 530. 148 MNL OL K 231 1899-10-48954. (Jordán Károly által aláírt levelek a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnak); Magyar Újság, 1873/212. (szeptember 16.); Reform, 1873/255. (szeptember 16.). A Budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék 1875-ben felmentette a vádak alól a takarékpénztár vezetését. (Stiller M.: Védbeszédek i. m. 197.) 149 Szabadság mint a Nép Zászlója, 1873/46. (november 15.) 150 Hadtörténelmi Levéltár, Budapest (a továbbiakban: HL) VI. 14. (Az 1848-49-es honvédegyletek országos egyesületének központi választmánya) 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. július 24.
