Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
lását sürgette. A kormánypárti javaslatról 1872 februárjában megkezdett általános vitát az ellenzéki képviselők hosszú felszólalásokkal nyújtották el, így az áprilisban lezáruló parlamenti ciklusban már nem kerülhetett sor az új törvény elfogadására.116 Ugyanebben a hónapban kezdetét vette a választási kampány. Vidats, aki ez alkalommal is a Ferencvárosban indult a képviselőségért, falragaszok útján, „pártkülönbségre való tekintet nélkül” hívta meg a kerületi lakosokat képviselői számadására. Beszédében, amelyet a Magyar Újság kissé túlzónak tűnő beszámolója szerint nagyjából 1500-an hallgattak végig, az előző három év kormányzati politikáját ostorozta. Elsősorban a nemzeti önállóságról való teljes lemondást tette szóvá, példaként említve a honvédelem, az ipar és a kereskedelem területét.117 Bő egy hónappal később, május 27-én ugyanezekre a kérdésekre helyezte a hangsúlyt programbeszédében. A választói gyűlésen Vidats után a párt elnöke, Irányi Dániel is beszédet mondott.118 A kampány időszaka alatt több hír is megjelent Vidatsnak és családjának jótékonykodásáról, illetve jótékonysági kezdeményezéseiről. Vidats a honvédegyleti mozgalom nevében ekkor indított újabb gyűjtést a hamarosan felépülő Honvéd Menház leendő lakói számára. Ugyanekkor 50 forintot adományozott a Ferencz- és Józsefvárosi betegsegélyező egylet javára. Felesége és sógornője pedig a Magyar Gazdasszonyegylet tagjaiként részt vettek az árvízkárosultak részére rendezett gyűjtésben.119 Mint láttuk, Vidatstól máskor sem álltak távol a jótékonysággal összefüggő cselekedetek, de ezek időzítése és a Magyar Újságban történő közlése nyilvánvalóan a kampány része volt. A Magyar Újság egyébként a többi ellenzéki képviselőhöz viszonyítva is feltűnően gyakran foglalkozott — dicsérő hangnemben — Vidats tevékenységével. Ez valószínűleg főként azzal magyarázható, hogy a ferencvárosi szélsőbaloldali választási bizottmány főjegyzője, Hollós László, a lap munkatársa volt.120 A Magyar Újság gyakran foglalkozott a kormánypárt által a fővárosban elkövetett állítólagos választási csalásokkal is, amelyekről a szélsőbaloldali újságíró, Tóvölgyi Titusz egy kisebb könyvecskét jelentetett meg.121 Az ellenzékiek által hangoztatott vádak közül a legsúlyosabb az volt, hogy a kizárólag kormánypárti tagokból álló összeíró bizottság olyan személyeket is felvett a választói névjegyzékbe, akik nem ferencvárosi lakosok voltak, vagy nem minősültek választóképesnek. Azt is szóvá tették, hogy ugyanakkor néhány köztudottan ellenzéki szavazónak viszont nem adta ki a bizottság a szavazójegyet.122 VTDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1319 116 Gerő András-. Az elsöprő kisebbség. Bp. 1988. 30-55. 117 Magyar Újság, 1872/88, 92. (április 18., április 23.); Vidats János követjelentési beszéde 1872 april 21-én Pest-Ferenczvárosi választói előtt. Pest, 1872. 118 Magyar Újság 1872/120. (május 28.) Vidats németül mondta el beszédét. Irányi először magyarul beszélt, de a hallgatóság kérésére németül is megismételte mondanivalóját. 119 Magyar Újság, 1872/79., 106., 112. (április 7., május 9., május 17.). 120 Magyar Újság, 1872/92. (április 23.) 121 Tóvölgyi Titusz-. A magyar ellenzék véres küzdelme vagyis: Gyász-napok a magyar nemzet életéből. 1872. Pest, 1872. 122 Magyar Újság, 1872/112., 119., 121., 122. (május 17., május 27., május 29., május 31.); Tóvölgyi T: A magyar ellenzék véres küzdelme i. m. 148-151.
