Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1318 FARKAS KATALIN Vidats a választási kampánnyal egy időben kezdte meg a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár szervezését, ami feltehetőleg növelte népszerűségét a helybeli iparosok és kereskedők körében. Ugyancsak hozzájárulhatott támogatottságának erősödéséhez, hogy Böszörményi László sorsa éppen ekkoriban vett tragikus fordulatot. A Magyar Újság szerkesztője előző évi bebörtönzésekor súlyos szívbetegségben szenvedett, és állapota a fogságban súlyosbodott. Noha kérhetett volna kegyelmet, nem élt ezzel a lehetőséggel.112 1869 elején már közismert tény volt, hogy haldoklik, miközben a korabeli börtönviszonyok sem az állapotának megfelelő körülmények kialakítását sem a megfelelő színvonalú ápolást nem tették lehetővé. Mindez jó alapot szolgáltatott az ellenzéknek a kormány támadására. Böszörményi végül március 24-én, a fővárosi szavazás másnapján halt meg.113 A korabeli törvénynek megfelelően nyílt szavazást tartottak, amelyen Vidats 522, Török Pál pedig 409 szavazatot kapott.114 Az 1869-es választások Vidats személyes sikere mellett győzelmet jelentettek pártja számára is, mivel az több mint kétszeresére, 41-re növelte mandátumainak számát.115 Az eredmények a kiegyezéssel szembeni jelentős elégedetlenséget tükrözték, a választási rendszer sajátosságainak következtében azonban a Deák-párt így is megőrizte többségét a törvényhozásban. A képviselőházi nyomtatványok tanúsága szerint Vidats főként arra használta az üléseket, hogy kérvényeket nyújtson be különböző állampolgárok, mindenekelőtt egykori honvédek, illetve özvegyeik vagy árváik nevében. A segélyért vagy állami alkalmazásért folyamodók kérvényeit az illetékes bizottsághoz továbbították, mindeközben Vidats újra és újra szembesítette képviselőtársait a volt honvédek ügyének rendezetlenségével. Beszédet ebben a ciklusban mindössze kettőt mondott. Felszólalt a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat ellen, amelyet visszalépésnek tartott 1848-hoz képest. Emellett részt vett a kormány által 1871 novemberében benyújtott választójogi törvényjavaslat „agyonbeszélésében”. A választójogi törvényjavaslat az adóhátralékosok kizárásával tovább szűkítette volna az amúgy sem túl széles választójogot, és háromról öt évre emelte volna a törvényhozási ciklus hosszát. Ugyanakkor fenntartotta volna a nyílt szavazást, valamint a választókerületek beosztásában mutatkozó aránytalanságokat, és nem rendelkezett a választási csalások megbüntetéséről, továbbá az összeférhetetlenségről sem. Mindez a kormánypárt győzelmi esélyeit és hatalmát növelte volna. Az 1848-as Párt éppen ezért általános választójog, titkos szavazás, a népességgel arányos választókerületek és szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetését, valamint a választási csalások törvényi szankcioná112 A temetésén beszédet mondó párttársa, Iránja Dániel is megjegyezte, hogy kegyelmi kérvénye minden bizonnyal kedvező elbírálásban részesült volna. A kormányzat tehát valószínűleg nem akarta mártírrá tenni Böszörménjdt, de annak hajthatatlansága keresztülhúzta számításait. (Magyar Újság, 1869/71., március 28.) 113 Magyar Újság, 1869/69. (március 25.), 1869/70. (március 27.), 1869/71. (március 28.). 114 Magyar Újság, 1872/68. (március 24.) 115 Szabó CsA függetlenségi eszme képviselete i. m. 105-109. A szélsőbaloldaliakhoz lazán kapcsolódott még további 10 nemzetiségi képviselő is.
